A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Pócza Sándor István, ÉKÖVIZIG: Árvízvédekezés a legjobb gyakorlat dokumentum szellemében a taktaközben (célok, alapok és módszertani ajánlások)

■ Az ürge a fátlan és száraz területeket kedvelve, általában 8 - 12 m2 nagyságú területet foglal el egy kijárat létesítésével. Tanyájához éveken keresztül ragaszkodik, fészke (megy egyben éléskamrája is) 0,5 - 2,0 m mélységben található.

A hörcsög életmódja hasonló az ürgééhez.

■ Az egérfélék szövevényes járatrendszert alakítanak ki számos ki, -és bejáró folyosóval. Fészkük 0,30 - 0,80 m mélységben fekszik, de lehatolnak akár 2 m mélységig is.

A töltés mentett oldalán az egér és a pocok, a gátkoronán és/vagy a padkán az ürge szeret megtelepedni.

A 2000. évi márciusi - áprilisi LNV-t is megdöntő árhullám levonulása alatt tapasztaltuk azt, az igen ritka jelenséget, hogy a töltés felső harmadában - nagy valószínűséggel féregjáratokból származó igen erős koncentrált csurgások keletkeztek a védelmi szakasz 6 + 500 tkm, 20 + 380 és a 20 + 496 tkm szelvényekben.

Ezeken a helyeken a vízoldali fóliázás segített búvármunka igénybevételével (eltömedékelés + vízoldali fóliázás).

Előzetes védelmi beavatkozás keretén belül a fenti szelvényekben mindenképpen indokolt és célszerű a vízoldali rézsűre minimum 20 cm vastagságban vízzáró anyagot teríteni és azt fóliával biztosítani.

Az Országos Vízügyi Hivatal által 1974-ben kiadott „Árvízvédekezési kézikönyv” 2.23 (Féregjárat, csurgás) c. alfejezet többek között megjegyzi a következőket: „A klasszikus értelemben vett féregjárat és ennek következtében fellépő csurgás ma már inkább csak a mellékvízfolyások kisebb méretű töltésein észlelhető.”

Esetünkben, mint az előzőekben megadott helyeken (padkás szelvénynél) igen erős csurgások keletkeztek féregjáratokról.

1998 - 2000 óta a tiszatardosi és a kocsordosi őrjárások töltéseiben találtunk a védekezés során és azon kívül is róka és borz fészket.

Mindkét állat „építő” tevékenysége igen veszélyes a töltésre nézve.

5.7.5. Töltésrepedések árvízmentes időszakban

Nem csak árvízi terhelés ideje alatt jelentkeznek, hanem hosszabb árvízmentes időszakokban is. Még emlékezetünkben él az, hogy a 90-es évek első felének száraz periódusa tömegesen idézett elő töltésrepedéseket.

A repedések keletkezési okát minden esetben meg kell állapítani.

Helyi rendellenességre utal a keresztirányú repedés (műtárgy környezetében nem kellő tömörítés, idegen anyagok jelenléte).

64