A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Pócza Sándor István, ÉKÖVIZIG: Árvízvédekezés a legjobb gyakorlat dokumentum szellemében a taktaközben (célok, alapok és módszertani ajánlások)

A koronán és/vagy a rézsűn jelentkező hosszirányú repedés keletkezhet

■ A töltésbe beépített anyag, mely duzzadó tulajdonságú

■ A földmű valamelyik részének kezdődő csúszása

■ A felázott - felpuhult altalaj kitérése

1995-ben a Taktaközben elsősorban a Taktán, annak is a jobb parti töltésein voltak zsugorodási repedések.

2003.júniusában - júliusában a 08. 10. sz. árvízvédelmi szakaszon a taktaharkányi és a taktaszadai őrjárások töltéskoronáin jelentkeztek max. 1 cm szélességű hosszirányú repedések max. 2 - 300 m hosszban.

Feltárásukra nem került sor.

2006. áprilisában - jelentős árhullám levonulása alatt - hosszirányú töltésrepedések keletkeztek a tiszai védvonal esetében az 5 + 702 - 5 + 750 és az 5 + 315 - 5 + 325 tkm szelvények között, a Sajó bal parti védvonal esetében pedig a 7 + 080 - 70 + 400 tkm szelvények között.

Ezen repedések általában a töltéskorona tengelyvonalában húzódtak, szélességük 2 - 7 mm, mélységük 10 - 30 cm.

Kialakulásuk, illetve aktivizálódásuk az árvízi terhelések hatására alakultak ki.

Az OMIT Talajmechanikai Szakcsoport részéről Dr. Lazányi István úr a szemrevételezés után kutatógödröket ásatott.

Megállapításra került az, hogy a repedések a felső (bányameddős) réteget érintik és nem haladnak tovább.

A repedésekkel veszélyeztetett, egyben magassági,- és szelvényhiányos töltéstest padkáinak megtámasztása homokzsák bordákkal megtörtént a tehergépjárművek forgalmának korlátozása mellett.

Külön gondot jelentett az, hogy ezeken a helyeken kitérők nem álltak kellő számban és sűrűségben rendelkezésünkre.

Szintén zsugorodási repedések keletkeztek 2006.júliusában a 08. 04. sz. védelmi szakasz 3 + 509 tkm (keresztirányú repedés), 3 + 495 - 3 + 510 tkm (hosszirányú repedés) helyeken.

Ekkor már július elejétől csapadékmentes és igen meleg (erős és zavartalan napsugárzás kíséretében) időszak atmoszférikus hatása okozta a felső réteg száradási repedéseit.

Nem zsugorodási, hanem a műtárgy meghibásodásából származó keresztirányú repedés keletkezett a mentett oldali rézsűn a zsiliptorony és a bejáróhíd közötti szakaszon, illetve felületen.

A repedéseket mindkét védelmi szakasz tekintetében felmértük és szelvényszám, hely, jelleg, szélesség és mélység tekintetében felmértük és a felmérés eredményét a ... sz. táblázatban rögzítettük.

65