A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Pócza Sándor István, ÉKÖVIZIG: Árvízvédekezés a legjobb gyakorlat dokumentum szellemében a taktaközben (célok, alapok és módszertani ajánlások)

Ezen árvízvédekezések során kiemelt beavatkozásokra volt szükség Tiszaladány, Taktabáj, Tiszadob, Tokaj térségében.

A Tisza jp.-i töltésen 1999-ben - soron kívüli beavatkozásként - a Taktabáji gátőrtelep közelében a 21+500-21+951, Tiszaladány közelében a 37+554-37+950, 39+500-39+820, Tokaj belterületén a 44+369-45+320 tkm szelvények között került sor a töltések erősítésére.

A külterületi szakaszokon kiépített szelvény adatai:

■ Töltéskorona magassága: MÁSZ + 1,0 m

■ Töltéskorona szélessége: 4,0 m

■ Vízoldali rézsű: 1:2, 1:3

■ Mentett oldali rézsű: 1:3

■ Mentett oldali előtér feltöltése: 10-20 m szélességben

2000 és 2002 között az alábbi helyeken történt helyreállítás:

■ 6+608 - 7+232 tkm (Kocsordos)

■ 7+300 - 7+900 tkm (Tiszadob)

■ 22+900 - 23+758 tkm (Taktabáj)

■ 35+540 - 36+790 tkm (Tiszaladány)

■ Bodrog jp. 1+063 - 1+205 tkm (tokaj)

Közel 500 millió Ft-ba került a 2006. évi tavaszi árvíz során tönkrement töltéskorona helyreállítása. Tokaj belterületén a 43+610 - 44+433 tkm szakaszon.

A jövőt illetően két fontos tényező fogja meghatározni az árvízvédelem feladatait:

■ hazánk vízállapotai szabályozottak, ennek lényeges megváltoztatása vízügyi szempontból nem felvállalható és nem kezelhető konfliktusokat teremtene,

■ a Tisza vízjárása reálisan még lehetőségei között hordozza - nagyvizeink statisztikai adatsoraiból számíthatóan - az eddigi maximum jelentős meghaladását.

3.2. A fővédvonal átfogó jellemzése

A 2.07. számú ártéri öblözet a Taktaköz és Inérhát területeit öleli fel. Északról a Tokajihegység, K-DK felől a Tisza jp.-i árvédelmi töltése (08.04. sz. árvízvédelmi szakasz, 0+000-45+381 tkm), Ny-ÉNy felől a Sajó bp.-i (08.10. sz. árvízvédelmi szakasz, 0+0008+00 tkm), valamint a Takta bp.-i árvédelmi töltése határolja (08.10. sz. árvízvédelmi szakasz, 8+000-36+643 tkm). Az öblözet ÉK-DNy-ról É-D irányra forduló karéj alakú terület. Hossza 45 km, átlagos szélessége 6 km.

Az öblözet teljes kiterjedése 253,2 km2, ennek 89%-a a mértékadó árvízszint alatt helyezkedik el.

Felszíne a diluviális eredetű homokdomboktól eltekintve átlagosan 92,3-95,3 mBf között váltakozik, megközelítőleg ÉK-DNy irányú eséssel. Legmélyebb része az inérháti terület.

Az öblözetet felszabdaló holtmedrek területei ennél mélyebben helyezkednek el (87,3 - 90,3 mBf).

Az öblözet talaja általában negyedkori öntéstalaj képződményekből álló 1,5-2,5 m vastag kötöttebb fedőrétegből és ez alatt a folyóvándorlásból származó keresztrétegződésű vízvezető üledéksorokból áll, melyet a felszínen diluviális eredetű homokdombok törnek át.

16