A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Mrekva László, AXIÁL Kft: Reziliencia kutatás a városi árvízgazdálkodásban, a „COST C22”munkaprogram bemutatása
■ köz és személyi vagyonkár, ■ egészségügyi kockázat, ■ a különféle szolgáltatások, mint pl. vízellátás, szennyvízkezelés és áralmellátás akadozása, ■ késedelmes tömegközlekedés, ■ takarítási költségek, ■ gazdasági veszteségek, ■ a lokális víziutak és befogadók elszennyeződése. 2.6. ÁRVÍZGAZDÁLKODÁSI PERSPEKTÍVÁK Az árvizeket nem tudjuk meggátolni, de tervezett szükségintézkedéseken keresztüli árvízvédelem gyakran csökkenteni képes a katasztrofális következményeket. Rendszerint az árvízvédelem egy jelentős árvízi esemény után kezdődik. A történelem során a vízzel kapcsolatos tudományágak fejlődése a kritikus vészhelyzetekre adott reakcióként valósult meg: a jelentősebb aszályok után a vízellátási rendszeket fejlesztették, a jelentő járványok kitörése után a csatornázási rendszereket felújították, környezetszennyezés ellenőrzési forgatókönyvek születtek amikor a jelentősebb szennyezők a vízfolyásokba kerültek és a nagyobb áradások után csapadékvíz csatornarendszereket építettek. Az árvízgazdálkodás a vízkészlet-gazdálkodási tevékenységek széles spektruma, mely célba veszi az emberiséget valamint az adott térség környezeti és gazdasági helyzetét veszélyezetető lehetséges árvízek káros hatásainak csökkentését. A múltból származó statisztikailag homogén, mért adat(-ok) általában hiányzik(-nyoznak), és így nem lehetséges megjósolni a kölönféle lefolyásjellemzők előfordulási gyakoriságát, mint például: árvízi csúcsvízhozam, mennyiség, elöntés stb. Ennek ellenére vannak olyan területek, ahol a megbízható csapadék és lefolyásadatok azonnal elérhetőek. Azt a tényt, hogy egy rendkívüli kiöntés a hidrológiai feltételek számos kombinációjának eredménye, gyakran el hanyagolják. Két azonos csapadék nem feltétlenül hoz létre azonos lefolyást, a vízgyűjtő területen lévő különböző feltételek miatt. Emiatt az árvízgazdálkodási politikáknak a matematikai modellezésen és a biztos mérnöki gyakorlaton kellene alapulni, mintsem a staisztikai és valószínűségelemzésen. Abszolút árvízvédelem lehetetlen. Az árvízkárok csökkentésének legfőbb célja az emberi élet minőségének a fejlesztése, azáltal, hogy csökkentjük az egyéni árvízi felelősséget és az árvizek hatásait, továbbá csökkentjük az árvizekből eredő egyéni és társadalmi veszteségeket. A városi árvízgazdálkodás objektívái között kell említeni annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy miként tudunk hatásosan bánni a városi környzeteben előforduló lehetséges árvízekkel és hogyan tudunk szembeszállni a járulékos bizonytalanságokkal. 3. EGYESÍTETT ÁRVÍZGAZDÁLKODÁS 3.1. ÁRVÍZGAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS Az általános rendezési terv készítésekor elengedhetetlen a problémák, a lehetőségek és a korlátok azonosítása, a célok és objektívák megalkotása, a mindenre kiterjedő állami törekvéseket segítő politikák és prioritások meghatározása, és végül a jövőbeli fejlesztési elképzeléseket értékelő renszer számára kritériumok kifejlesztése. A városi árvízgazdálkodás elsődleges célja egy egységes fogalmi renszer megalkotása a csapadékvíz csatornázás és árvízvédelem számára, azért hogy mérsékeljük a jövőbeli árvízi veszteségeket, miközben módzseresen csökkentjük az évenkénti árvízkárokat. A célok arra szolgálnak, hogy orientáják 8
