A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Mrekva László, AXIÁL Kft: Reziliencia kutatás a városi árvízgazdálkodásban, a „COST C22”munkaprogram bemutatása
a tervezőket és azokat akik a közösségen belüli tulajdont kívánják fejleszteni. Az árvízgazdálkodás céljai olyan speciális végeredmények, következtetések, melyeket egy előre meghatározott időketen belül végre kell hajtani. Ilyen célok: ■ csökkenteni az árvízi kockázatnak kitett emberi és a vagyoni értékeket, ■ csökkenti az árvízkárok létező szintjét, ■ mimimalizálni a talajeróziót és szedimentációs problémákat, ■ védeni a környezeti minőséget és a jólétet a vízgyűjtőn lévő szennyezés csökkentése által, ■ növelni a vízgyűjtő hasznosságát, ■ csökkenteni a befogadó szennyezését, ■ hangsúlyozni a rekreációs lehetőségeket és mindenre kiterjedően fejleszteni a városi adottságot, ■ öntözési célú vízbefogás, ■ közegészségügy védelme, ■ a szabad területek fejlesztése, ■ a csapadék készletként történő hasznosítása. A célok akkor válnak befejezetté, ha egy politikába egyestítjük őket. Hatásosak lenni annyi, minthogy az adott politika fel ismerni, hogy külön-külön szükséges kezelni a fejlett és a kiaknázatlan területeket. A célok, a feladatok és a kritériumok együttesen alkotják a városi rendezési tervkészítési folyamat sarokpilléreit. 3.2. EGYESÍTETT VÁROSI ÁRVÍZGAZDÁLKODÁS Az árvízgazdálkodás konvencionális megközelítése a vízgyűjtőorientált programokon és terveken alapult, melyekre azért volt szükség az árvizek folyamán, hogy minimalizálják azok egyénekre és a közösségre kifejtett hatását. A hagyományos megközelítés főként azokra az intézkedésekre koncentrált, amelyek megváltoztatták az áradást vagy az árvíz elleni védelmről gondoskodtak, mint például védtöltés, duzzasztómedence, gát, árvízkapu, árvíz elterelés, csatornák és földhasználati gyakorlat. A jelenkori elv azt követi, hogy az árvíz okozta problémák legjobb megoldása mindent egybevetve az opcionálisan választható árvízgazdálkodás keveréke, a szerkezeti és nemszerkezeti intézkedések között válogatva. Ez egy integrált és környezetileg fenntartható megközelítésen alapul, miközben teljes mértékben feltárja a városi környezetben előfoduló árvizek minden aspektusát. A tapasztalat azt mutatja, hogy a árvízi vonatkozású szennyezések, úgymint az egészség kockázata, a vízben szállított betegségek, és a nagy tisztítási költségek, ugyanazt a figyelemet érdemlik, mint a hagyományosan árvízzel kapcsolatos fizikai pusztítás. 4. REZILIENCIA KUTATÁS Manapság egyre több tudományterületen találkozhatunk a ‘reziliencia’ terminussal, amely újszerű megközelítésében ígéretes fogalmat takar. Nem túlzás azt állítani, hogy ez az eredetileg a mérnöki fizikából vett kifejezés napjaink járványszerűen terjedő slágerkategóriájává lett. Jelentése: rugalmas ellenállási képesség, azaz valamely rendszernek - legyen az egy egyén, egy szervezet, egy ökoszisztéma vagy éppen egy anyagfajta - azon reaktív képessége, hogy erőteljes, meg-megújuló, vagy akár sokkszerű külső hatásokhoz 9
