A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Keve Gábor, ADUKÖVIZIG: A jégmegfigyelések korszerűsítési lehetőségei
A jégészlelés erősen kötött a látási viszonyokhoz. A látható fény tartományában dolgozó kamerák éppen ezért nem a legmegfelelőbbek. Infrakamerák használatával egyébként a 24 órás monitoringon kívül a fedettséget is pontosabban lehetne megállapítani. Sőt talán a jégvastagság arányos az adott tábla hőmérsékletével is, ez további lehetőségeket nyújthat. Nem túl távoli jövő, hogy a műholdképek is szerves részét fogják képezni a vízrajzi adatoknak, amik szintén új lehetőségeket kínálnak majd. A vastagság mérésére ultrahangos vagy egyéb automatikus távolságmérési eljáráson alapuló megoldást szeretnénk. A legjobb természetesen az lenne, ha a megfigyelt szelvényben lehetne a vastagságot mérni. Valószínűleg a jégtörő hajókról való közvetlen mérés még sokáig nem hagyható el, viszont ismételten be kellene vezetni azt. Ha sikerül olyan szerkezetet előállítani, ami például kötéllel lógatva könnyen ráhelyezhető egy jégtáblára és másodpercek alatt elvégzi a vastagságmérést, akkor hídról vagy hajóról az eljárás rendkívül gyorsulna. A berendezésnek olyannak kellene lennie, hogy a mérések eredményét közvetlenül személyi számítógépbe lehessen menteni. Nem kétséges a további kutatások szükségessége, hogy az oly mostohán tartott jégészlelés ismét fénykorát élhesse. Akkor is így van ez, ha jégjelenségekben egyelőre nem bővelkedünk. Összefoglalás Az árvizek közül azok okozzák a legdurvább pusztítást, melyek felkészületlenül érik a népességet. A felkészületlenség egyik okának a társadalom gyors felejtőképességét tartjuk. Ha nincs baj, akkor nem gondolunk a megelőzésre és ahogy az idő múlik és egyre távolabbi, halványabb emlék marad a múlt katasztrófája, annál nagyobb veszélybe kerülhetünk kollektív feledékenységünk miatt. Sajnos nem csak a megelőzésre fordítandó energia, hanem a bajban szerzett tapasztalatok továbbadása is elmarad. A tanulmány a jégjelenségek észleléséből nyerhető eredmények és tapasztalatok feltárásával indul. Mivel hazánkban komoly szakirodalom áll rendelkezésére a vízügy különböző ágai iránt érdeklődőnek, mely alól a jeges kutatási terület sem kivétel, elég nagy tárháza található az olvasnivalóknak. Kívánatos tehát, hogy a kutatás és a téma ismeretéhez nélkülözhetetlen mélységig vegyük szemügyre a múlt jeges eseményeit és világítsunk rá a kitűzött cél létjogosultságára. A rendelkezésre álló adatok alapján következő megállapításokat sikerült megfogalmazni:- Az elmúlt mintegy 30 évben a dunai jégképződés gyakorisága csökkent (2. ábra).- A jégjelenségek ritkulása jelentősen köszönhető annak, hogy a jég képződését több olyan folyamat is gátolja, mely a vizsgálatba vont folyószakaszon egyaránt jelen van.- A jégképző folyamatok legfontosabb mozgatórugója a rendkívül hideg időjárás.- A jég kialakulását kiváltó tényezők vizsgálata szerint a hazai Duna-szakaszon továbbra sem kizárt komoly jégképződés előfordulása.- Jégtorlasz, jégmegállás szempontjából különösen veszélyesnek tekinthető a Dunaföldvár-déli országhatár közötti Duna-szakasz.- Szakmánknak gondot kell fordítania a jégészlelés és jégvédekezés megfelelő szintentartására, továbbá korszerűsítésére. Hazánkban a jégmegfigyelés több mint 100 éve folyik. A hivatalos megfigyelések azonban kimerülnek a szemrevételezésben. A jégfedettség szabad szemmel való becslése erősen szubjektív dolog. A hely, az időjárás, a látási viszonyok, az észlelő maga, de még a vízállás is erősen befolyásolja a pontosságot. A partról megfigyelt és a madártávlatból tekintett kép között óriási különbség van (6-7. ábra). Az ADUVIZIG (Alsó-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság) munkatársai 1971/72 telén, Dr. Zsuffa István vezetésével, olyan jégészlelési technikát dolgoztak ki, amely kiküszöböli a becsléssel történő észlelésekben rejlő nagyfokú hibát (9-10. ábra). A régi gondolat és a mai technikai szint ötvözésével sikerült elérni 2002 januárjában, hogy a Duna bajai szelvényét folyamatos műszeres megfigyelés alatt tarthatjuk (11-12. ábra). Rendszerünk egy magas pontra kihelyezett (8. ábra) webszerver kamerából és egy vezeték nélküli digitális mikrohullámú adatátvitelből áll. A dolog 13
