A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Keve Gábor, ADUKÖVIZIG: A jégmegfigyelések korszerűsítési lehetőségei

Lehetőség volna mozgatható és zoomos kamera kihelyezésére is, de esetünkben mindent rögzítettünk. Ezzel mintegy „O” pontot telepítettünk és így a szubjektív észlelés lehetőségét zártuk ki. Tekintve, hogy mindig azonos szelvényt nézünk, pontosan azonos szemszögből és ráadásul elég magasról, ezért a képek szemrevételezéséből is elég pontos információkhoz jutunk a jégfedettséget illetően.

Nem kívánunk megállni a feldolgozás manuális szintjén, ezért felvettük a kapcsolatot a Yukonon dolgozott Marian Muste kutatóval és elküldtük a gabonasiló tetejéről felvett 2002. január 7-i képanyagot. Sajnos a felvétel nem kifejezetten kiértékelési céllal készült, így kevés rögzített állásszögű jelenet található benne. Habár a teljes filmből csupán másodpercekig volt egyhelyben a kamera, mégis lehetett kezdeti eredményt produkálni. A feldolgozás úgynevezett PIV (Particle Image Velocimetry) technikával készült. Ezen eljárás a rögzített kamerák által filmezett részecskék elmozdulásvektorait hivatott kiértékelni. Az iowai és néhány japán egyetemen kutatások folynak ezen témában. Az interneten böngészve kiderült, hogy digitális kép feldolgozásával határozták meg 1998-ban a Yukon folyón zajló jég sebességét (24).

Pillanatnyilag a képfeldolgozási technikák automatizálásán és a perspektivikus kép felülnézetté konvertálásán folyik a munka. Most a PIV tűnik azon követendő vonalnak, amin célszerű lenne további kutatásokat folytatni. A cél a mozgókép alapján történő jégfedettség és a jég sebességeloszlásának valós idejű meghatározása lenne.

12. ábra. Kameránk képe (2002. 01. 18. 11:42)

A kezdeti sikerek és a nagyfokú érdeklődés arra mutat, hogy egy ilyen automatizált rendszer mintájára akár országos távjelzés, sőt operatív jégvédelmi vezérlés is kialakítható. Hiszen több kihelyezett kamera esetén számítógépes hálón VPN (Virtual Private Network) vagy az interneten továbbított képekkel az ország bármely pontján diszpécser központ telepíthető a jégtörő flották irányítására. Sőt akár a hajókra is sugározható a számukra értékes információ. A hajókon elhelyezett jeladók (például GPS), melyek pár éven belül akár mobiltelefonok is lehetnek, pedig a hajók helyzetét játszatják vissza a központba. A vezetés ily módon képet kaphat a folyóról és az azon végzett pillanatnyi tevékenységről.

Több kamera esetén a jég festésével is lehetne próbálkozni. Itt nem a sötét színre festéssel történő napenergia hasznosítására kell gondolni, amit jégrombolásra használnak, hanem a jég levonulási sebességének mérésére. Ha például egy budapesti hídon egyszerre több függélyben több szinnel hirtelen megfestenénk a zajló jeget és a lentebbi szelvényekben képen rögzítenénk a megérkezés pillanatát, akkor azt is vizsgálgatnánk, hogy mely függélyből indult tábla mely lentebbi függélybe érkezik.

12