A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Keve Gábor, ADUKÖVIZIG: A jégmegfigyelések korszerűsítési lehetőségei

Közelítsük más oldalról a jég ritkulásának okát. Ha figyelembe vesszük a teljes időszak vízállásainak inhomogén jellegét és 1970-től vizsgáljuk a jégmentességet, akkor a 32 évből 11 olyat találtunk melyben egyáltalán nem volt jég (34,3%).

Idő [hónap]

3. ábra. A Duna bajai szelvényében mért téli vízállások trendje

Korábbi vizsgálatok rámutattak, hogy az inhomogenitás a mederbeágyazódással van szoros összefüggésben (10). A beágyazódással megnőtt a középvízi meder keresztmetszete, így az kedvezőbb feltételeket biztosít a jég levezetéséhez. A beágyazódás további hatása, hogy kisvizes időszakban több talajvíz jut a mederbe, ami emeli a folyóvíz hőmérsékletét és ezzel a jégjelenségek alakulását is lassítja (11). A 3. ábrán látható a vizsgált időszak téli vízállásainak trendje. Ehhez kapcsolódik, hogy a vízhozamok nem mutatnak időben szignifikáns változást, miszerint napjainkban kisebb szinteken folyik azonos hozam.

Részletesebben vizsgálva jégmentesség kérdéskörét a 4. ábrán naponként határoztuk meg a jég előfordulásának valószínűségét. Az 5. ábrán is érzékelhető, hogy az utóbbi évek jégjárás jellege változott.

Jégjelenség előfordulásának hossza rövidebb lett és csaknem felére csökkent valószínűsége. A bajai szelvény legvalószínűbb jeges időszaka január 20-a környékére tehető. Ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy ez nem a jeges árvízek ideje, mivel azok az esetek többségében a tél vége felé, általában márciusban, jelentkeznek. Az 1956. évi jeges ár is márciusban pusztított.

nov. nov. nov. dec. dec. dec. dec. jan. jan. jan. febr. febr. febr. már már már 01. 11. 21. 01. 11. 21. 31. 10. 20. 30. 09. 19. 29. c. c. c.

10. 20. 30.

Dátum

4. ábra. Jégjelenségek gyakorisága a Duna bajai szelvényében

4