A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Keve Gábor, ADUKÖVIZIG: A jégmegfigyelések korszerűsítési lehetőségei

A 4. ábra szerint január és február az az időszak, melyben legvalószínűbb a jég előfordulása, ezért vizsgáltuk meg ezen hónapok középhőmérsékletének alakulását (5. ábra). A mért eredmények nagy szórása miatt nem volt célszerű trendet vizsgálni. Az azonban megállapítható, hogy a hőmérséklet alakulásában nincs számottevő változás.

5. ábra. Téli középhőmérsékletek Baján

Az 5. és a 2. ábrákat összevetve látható, hogy a Duna bajai szakaszának jegesedéséhez -5 °C alatti havi középhőmérséklet szükséges. A jég kialakulását a negatív hőösszeggel hozzák kapcsolatba. A Hirling (12) által számított jegesedéshez szükséges negatív hőösszegek értéke fele, harmada annak, amit ma mérünk. Ennek oka a vízminőség változásban is kereshető. A fagyáspont eltolódása a szennyezettebb vízben nyilvánvaló. Az I. táblázat adataiból az is kitűnik, hogy középvízi időszakban már -41 °C körüli negatív hőösszeg fagyást okoz, míg kisvizek esetén ez az érték a -72 °C is eléri (13). Tulajdonképpen ez is alátámasztja a mederbeágyazódással és a talajvíz melegítő hatásával kapcsolatos felvetéseinket.

I. táblázat

Sorszám

Jégképződés ideje

Vízhőmérséklet a negatív középhőmérséklet kezdetekor

Vízállás

Vízhőmérséklet a jég megjelenésekor

Vízállás

Negatív hőösszeg

Hirling szerint

Negatív hőösszeg

a jégzajlás kezdetén

Nap

°C

cm

°C

cm

°C

°C

1.

13

2,9

196

0,2

142- 18,9-74,4

2.

5

0,9

607

0

430- 5,9-48,2

3.

11

2,4

448

0,2

294- 15,6-43,2

4.

8

1,3

267

0,1

234- 9,8-44,5

5.

9

3,4

364

0,2

428-22,1-51,4

6.

15

4,4

237

0,5

178-53,2

7.

18

4,4

334

0,2

180-71,9

8.

14

4,4

449

0,3

226-71,3

9.

17

2

340

0,2

200-70,4

10.

6

3,8

273

0,2

311-43,2

5