A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Keve Gábor, ADUKÖVIZIG: A jégmegfigyelések korszerűsítési lehetőségei
2. ábra. A Duna jégviszonyai Bajánál az elmúlt 100 évben Első megoldásként az 1983-ban üzembe állított Paksi Atomerőmű hűtővizének hőfoknövelő hatására gyanakodtunk. Paks állomás, azaz az erőmű feletti adatokból készített hasonló ábra megdöbbentő azonosságot mutatott a bajai adatokkal, ezért feltevésünk azonnal cáfolatot nyert. A Paksi Atomerőmű jégre gyakorolt hatását, illetve a jéges időszakok alatti hűtővízpótlás lehetőségeit kutató VITUKI (8) rámutat arra, hogy a Sió-torokig érzékelhető Paks szerepe. Ez a szerep is inkább az olvadás időszakában számottevő, mintsem a jég kialakulásakor. Hrehuss és Kovács (9) rámutattak, hogy Paks szerepe miként mutatkozott az 1985-ös télen. Szerintük a zajló jegekre a bevezetett melegebb víz sokkal kevésbé hat, mint a már beállt folyó jegére. Ugyanis a zajló tábla képes lehűteni közvetlen környezetét és így némiképp hőszigeteli önmagát a további olvasztás ellen. Az álló jeget viszont folyamatosan és frissen érkező melegebb víz olvasztja. Állításukat az 1985 telén beállt Dunán végzett légifelderítés tapasztalataival is alátámasztották. Az atomerőmű hatása tehát semmiképpen sem elhanyagolható, de mégsem csak ennek tudható be a jégjelenségek számának csökkenése. 3
