A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Keve Gábor, ADUKÖVIZIG: A jégmegfigyelések korszerűsítési lehetőségei
A JÉGMEGFIGYELÉSEK KORSZERŰSÍTÉSI LEHETŐSÉGEI KEVE GÁBOR ADUKÖVIZIG A Duna legveszélyesebb árvizei a szabályozás előtt a jéggel vonultak le. A legrégebbi árvíz, melyről feljegyzésünk van, az 1012. évi. A 12. századtól a 17. századig összesen 21 árvizet említenek a krónikások. Az 1700-as évektől kezdve adataink száma megnövekszik, e századnak 24 árvizéről tudunk. A jeges árvizek több népes községet teljesen elsöpörtek, melyek egy részének a feljegyzéseken kívül ma már nyoma sincs. A 19. század első harminc évének hat árvizének mindegyikét jég okozta, melyből arra következtethetünk, hogy az említett régebbi áradások legnagyobb részét is jégtorlasz okozta. 1838-ban a jeges ár áldozata lett nemcsak az ország fővárosa, hanem Esztergomtól kezdve egészen Mohácsig az egész Duna-völgye (1). Talán a legemlékezetesebb nyomot véste ezen 19. századi árvíz az ország emlékezetébe. A 20. század küszöbéig még az 1839., 1850., 1876., 1878., 1883. és 1891. évi jeges árvizeket kell megemlíteni. Azóta 1920., 1923. (Budapestnél), 1926., 1929. (Felső-Dunán), 1940., 1941. évi jeges árvizek pedig a Budapest alatti szakaszon okoztak nagy károkat. A legutóbbi 1956. évi jeges árvíz - jégjárási és árvízi jellemzőit tekintve - felülmúlta az eddigi árvizeket. A korábbi jeges árvizek némelyike nagyobb kárt okozott ugyan, de az akkori kor gyengébb, méreteiben kisebb védművei mellett. Az 1956. évi jeges árvízkor 58 gátszakadás keletkezett, az elöntött terület 750 km2, az árvízkár összesen 540 millió Ft volt akkori értéken. Az 1. ábra az 1956. évi dunai jeges árvizet szemlélteti, melyen a függőleges tengely abszolút magasságokkal jelzi a vízállást Pozsony és Mohács közötti vízmércéken. Érdekes megfigyelést tehetünk a grafikon kapcsán. Árhullámok és vízszegény időszakok az idő haladtával lefelé vonulnak a folyón. Ez a normálisnak tekinthető állapot az 1. ábra jobb oldali részén látható. Jégdugó alkalmával azonban az áradás előbb jelentkezik az alvízen és az idő teltével egyre feljebb tapasztalható a vízfolyás mentén. Az 1. ábrán alulról a harmadik görbe Baja állomás vízállás idősorát szemlélteti, melyen a márciusi jeges ár nagyságát is érzékelhetjük. A Duna Nagymaros-déli országhatár közötti szakaszán az 1956-os jeges árvízszint mindenhol (helyenként 250 cm-rel) meghaladta a jégmentes árvízszinteket. A jeges ár a folyó vízemésztő képességét gátló, jégtorlasz okozta elzáródás miatt következik be. Ezért a kialakuló visszaduzzasztott vízszintek jóval magasabb értékeket is elérhetnek mint a nem jeges árvizek. A megcsúszó jégtáblák hatalmas energiája rejti a következő veszélyt. A jég mint borotva tarolja le az útjába kerülő tárgyakat, fákat, műtárgyakat. Talán nem meglepő, hogy hihetetlen nagy társadalmi elvárás mutatkozik az ilyen jellegű természeti katasztrófák előrejelzésére. A jeges árvizek előrejelzése azonban igen bonyolult feladat, bekövetkezésükkor pedig szinte kivédhetetlen gyorsasággal pusztítanak. Az előrejelzők munkáját az is nehezíti, hogy az ok-okozati összefüggések alapos tanulmányozásához megbízható mérési adatokra volna szükség. A hazai jégészlelés azonban erősen szubjektív, olykor a hagyományos értelemben vett becslésnek sem fogadható el. A jég kialakulását kiváltó tényezők számbavételénél pontos adataink lehetnek a víz- és léghőmérsékletről, továbbá a vízállásról, de magáról a jégről semmiképpen sem. Ha pontosan tudnánk számítani a jégképződést és a jéghozam nagyságát, akkor tudnunk kéne azt is, hogy hol várható a jég megakadása, esetleg boltozódása és jégdugó kialakulása. Ez pedig elsősorban a folyó szabályozottságának kérdése. Horváth (2) 30 helyet jelölt ki a Duna folyam Adony és Ilok közötti szakaszán, melyek a zajló jég megállása - jégboltozat képződése - szempontjából veszélyesek. Bognár (3) szerint a jég 1967/68 telén a Duna magyarországi alsó szakaszán olyan helyen is megállt, melyet korábban nem vettek számításba, továbbá rávilágított a jelenség véletlen jellegére is.
