A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Hoszták Ferenc, FETIKÖVIZIG: A Lónyay-főcsatorna torkolati műtárgy megvalósítása, első üzemelési tapasztalatok
A LÓNYAY-FŐCSATORNA TORKOLATI MŰTÁRGY MEGVALÓSÍTÁSA, ELSŐ ÜZEMELÉSI TAPASZTALATOK HOSZTÁK FERENC FETIKÖVIZIG Vizeinket a letűnt évszázadokon keresztül, de leginkább az utolsó kétszáz év alatt olyan mértékben szabályozták, hogy ma már elképzelni is alig tudjuk a szabályozás előtti állapotokat. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy pl. a Tiszántúlnak nagy síkvidéki tájainak, ma mezőgazdasági művelés alatt álló területein egykor állóvíz és mocsárvilág volt, mint ahogy azt színesen és a maga valójában leírták az elmúlt idők írói. A Nyírségre fújt futóhomokot a szelek ide-oda mozgatták, helyenként jelentékeny magassága buckákat, gerinceket halmoztak fel, szélbarázdákat vájtak bele. A mélyedésekben összefutó csapadék vízállásokat, tavakat hozott létre. Száraz időben ezek ismét felszikkadtak. A talaj felszínét itt-ott benőtte a fű, majd erdőségek is keletkeztek rajta. A terület nagy részén azonban a szélviharok térszínformáló ereje, ha kisebb mértékben is, egészen a legújabb időkig éreztette hatását, míg végre az emberi kéz munkája, az egyre belterjesebbé vált mezőgazdasági műveléssel s különösen a valóságos áldást jelentő akácfa ültetésével a futóhomokot teljesen megkötötte és a Nyírség térszinti mai alakjában állandósult. 1. A Lónyay-főcsatorna vízgyűjtőjének általános ismertetése 1.1. Természetföldrajzi és éghajlati jellemzők A Lónyay-főcsatorna vízgyűjtőterülete a Nyírség északi részén helyezkedik el, és ennek vizeit vezeti le. Egészen kis része a Tisza árteréhez tartozik. Homokbuckás felszínének arculata környezetéhez, az Alföld rónaságaihoz képest kiemelkedett és sok vonásában változatosabb. Itt van az egész Alföld legmagasabb kiemelkedése, a Hoportyó (183 m). 1. kép. A vízgyűjtő áttekintő térképe 1
