A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Horváth Lajos, KÖTIKÖVIZIG: Árvízvédelmi fejlesztési koncepció a Közép-Tisza vidéki, Körös-zugi térségben

kisvízfolyások rendkívüli árvizeinek sorozatával. A Felső-Tiszán a 2001. márciusi, az alatta lévő szakaszon pedig a 2000. áprilisban levonult árhullám döntötte meg az addig észlelt maximális vízszintet amellett, hogy igen nagy volt a vízszintnövekedések tartóssága is.

Egy rövid problémamentes periódus után a legutóbbi, 2006. évi árvíz nemcsak a Tisza- völgyben, de a Duna esetében is olyan vízállásokat okozott, melyek meghaladták az addig előfordult vízszinteket. A 2006-os tavaszi árvíz kárértéke meghaladta a száz milliárd forintot. A ráfordítások 90%-a a Tisza-völgyben merült fel.

Mindezek egyértelműen megkérdőjelezik a jelenleg működő árvízi biztonsági rendszer megfelelőségét, főleg ha figyelembe vesszük, hogy kialakításánál a jelenleg érzékelhető éghajlatváltozás hatásaival nem számolhattak. A rendkívüli árvizek kialakulásában szerepet játszó tényezők és folyamatok jövőbeni alakulásának bizonytalansága miatt a hullámtér vízszállító képességének növelésén, a kiegészítő „biztonsági szelepek” megépítésén túl szükség van a védvonalak magassági, állékonysági és keresztmetszeti biztonságának folyamatos fejlesztésére.

Árvízvédelmi töltések előírt magassága

A fővédvonalakon esetleg áttörő árvíz megfékezésére, szétterülésének megakadályozására vagy terelésére (lokalizáló) védvonalak épültek ki, illetőleg erre alkalmas terepalakulatokat vagy más rendeltetésű létesítményeket (közúti és vasúti töltések) jelöltek ki. Az elöregedő töltések karbantartási költségigénye évről évre növekszik. A töltések és azok gyeptakarói esetében bekövetkezett állagromlás előidézője a szélsőségesen száraz időjárás, melynek következtében a földtöltéseken újra megjelentek a kereszt- és hosszirányú repedések. A töltéskoronán kisebb beszakadások tapasztalhatók sokhelyütt. Ezek a jelenségek rejtett töltéshibákra utalhatnak, melyek eredete, illetve a helyreállítás módja csak feltárás után állapítható meg. A feltárás és főleg a helyreállítás az anyagi lehetőségek hiánya miatt nem megoldott. A gyeptakaró állapotában is romlás tapasztalható az előző évhez képest, a szárazság, a felújítás évről évre való elmaradása, valamint az erős gyomfertőzöttség miatt. 3