A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Horváth Lajos, KÖTIKÖVIZIG: Árvízvédelmi fejlesztési koncepció a Közép-Tisza vidéki, Körös-zugi térségben
Már több mint százhektárnyi területen lenne szükség a gyeptakaró teljes felújítására, szelektív gyomirtásra és tápanyag utánpótlásra. A rézsűburkolatok több mint fele nem megfelelő. Az árvízvédelmi művek sajátos magyarországi rendszere szükségessé teszi, hogy a jelentősebb árhullámok levonulása esetén speciális védekezési módszereket, eszközöket, anyagokat alkalmazzunk. A töltések építése a múlt század közepén kezdődött, az idő során eltérő anyagokból, technológiával, eltérő minőségben valósult meg. A többszöri erősítés következtében kialakult hagymaszerkezet a beépített szerves, szikes, diszperz anyagok ma is jelentős bizonytalanságot okoznak a töltéseink állapotának megítélésében. Árvédelmi fejlesztési elképzelések, koncepciók A Közép-Tiszán az előírt magassági biztonság 1,0 m. A védbiztonság megteremtésének érdekében az árvízvédelmi követelmények teljesítésének peremfeltételeit a vízgazdálkodásról szóló törvény és az alapján kiadott kormányrendelet teszi lehetővé. Az árvízvédelmi töltések előterében minimum 10 m-es szabadon tartandó sávot kell kijelölni, amelyen építmény, fás növényzet nem lehet, mezőgazdasági művelése nem engedhető meg, gyepesíteni kell. A töltések melletti első művelési-hasznosítási sávban a fenti 10 m-en kívül általában árvízvédelmi, hullámverés elleni véderdőt kell telepíteni, és ezen funkció szerint művelni. Különösen fontos ez ott, ahol ezen sávon túl (70-100 m) rét, legelő vagy szántó művelés folyik. Az elmúlt években egyre magasabb szintekkel tetőző és/vagy nagyobb tartóságú árvizek fokozottan igénybe vették a töltéseinket. A nem megfelelő kiépítettségű töltésszakaszokon nagyobb számban jelentkeztek az árvízi jelenségek, melyek több helyütt nagy mértékű beavatkozásokat, veszélyes eseményeket okoztak. Alapvető célunk, hogy az itt lakók élet és vagyon biztonsága érdekében az árvízvédelmi töltésrendszer lehetőség szerinti legrövidebb idő alatt, az előírt magasságra és keresztmetszetre kiépítésre kerüljön. Az elmúlt évek műszaki és árvízi tapasztalatai alátámasztják, azon állításunkat, hogy az előírt magasságú és szelvényű töltéseken a védekezési költségek nagyságrendekkel alacsonyabbak, mint a kisebb védbiztonságú töltésszakaszokon. A fejlesztési projekt terület fővédvonalon tervezett beavatkozási szakasza a Nagyrév- Csongrád közötti Tisza bal parti töltését és Csongrád-Kunszentmárton közötti Hármas-Körös jobb parti töltését foglalja magába. Ezen szakaszokon 2006-ban helyreállítási munkák is kerültek elvégzésre, ezért a jövőbeli műszaki megoldások tervezésénél a kimaradt szakaszok „befoltozása” kerülne megvalósításra. (lásd Körös-zugi fejlesztési projektterület helyszínrajza) 2006. évi helyreállítási szakaszok: Hármas-Körös jp. 11+830-13+950 tkm Hármas-Körös jp. 10+300-11+000 tkm Hármas-Körös jp. 0+000-2+000 tkm Tisza bal part 6+000-7+100 tkm Tisza bal part 7+950-11+000 tkm Tisza bal part 23+000-25+150 tkm KEOP programban tervezett fejlesztések: Hármas-Körös jp. 2+000-10+300 tkm Tisza bal part 0+000-6+000 km Hosszú távú fejlesztések: Kunszentmártoni magaspart rendezése Tiszaugi magaspart rendezése 4
