A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Dávid Zoltán, FETIKÖVIZIG: A természeti értékek megőrzésének és árvízi biztonság növelésének komplex programja a Túr árterén című pályázat megvalósulása
2.4. Ökológiai, területhasználati sajátosságok A Szatmár-beregi térségben, aminek része az Élő-és az Öreg-Túr térsége - részben már a gátak közé szorítva - még fellelhetők a hajdan nagy kiterjedésű ártéri síkságok jellemző növénytársulásai. Az elmúlt 200-300 esztendőben jelentős átalakuláson ment át a táj. A zabolátlan folyók és a kisebb vízfolyások gátak közé szorításával, a nedves területek lecsapolásával, az összefüggő erdőségek feldarabolásával nőtt a füves területek kiterjedése. Egy részük üde ecsetpázsitos kaszáló, de előfordulnak szárazabb, enyhén szikesedő soványcsenkeszes legelők is. Néhány helyen erdőssztyepp jellegű gyepfoltokat is találunk, melyeket jól jelez a védett sziki kocsord, a réti őszirózsa vagy a réti iszalag előfordulása. A hegyvidéki jellegű, fajgazdag réttársulások értékes növényfaja az agárkosbor, illetve a szibériai nőszirom. Néhány helyen alkalmi kaszálókként megmaradtak a mocsár- és láprétek, üde gyepek, melyek közül talán a Fülesdi- erdő mellett található a legértékesebb. Átmeneti táj-, illetve élőhelytípust képviselnek a fás legelők. Itt az évszázados kocsányos tölgyek és egyéb fafajok szabad állásban szabályos lombkoronát fejlesztenek. A legszebbek Lónya, Csaroda, Beregdaróc, Márokpapi, Penyige és Tisztaberek határában találhatók, ám a túristvándi Rókás-legelő hatalmas tölgyei még ezek közül is kiemelkednek méreteikkel, esztétikai értékükkel. A gyepek (legelők és kaszálók, mocsár- és láprétek stb.) igen gazdag gerinctelen állatvilágnak biztosítanak élőhelyet. 3. A fejlesztés megvalósításának lehetséges változatai 3.1. A fejlesztések elmaradása esetén A Túr menti teljes ártér árvízveszélyezettsége a jelenlegi szinten marad, vagy romlik, bármikor bekövetkezhetnek, nagy gazdasági károkat okozó árvizek. Az előző évek- évtizedek tapasztalatai egyértelműen, jelzik: amennyiben fejlesztésekre nem kerül sor, a térség árvízi biztonsága tovább csökken, a jövőben várhatóan kedvezőtlenebbé váló klimatikus viszonyok miatt, vagyis 20-30 évenként egyszer biztosan lehet számítani árvízkatasztrófára. 3.2. Töltésfejlesztés esetén A Túr árvízvédelmi rendszere az érvényes előírásoknak megfelelően sem magasságilag, sem keresztmetszetileg nincs kiépítve. A védvonalak az öblözetekre előírt biztonsági követelményt a Túr árvizeivel szemben nem teljesítik. Az árvízi biztonság növelésének egyik lehetséges módja a meglévő töltésrendszer fejlesztése. Erősíteni kell a meglévő töltést a Túr folyó bal partján, a 07.16. Nagyhódos-Kölcsei árvízvédelmi szakaszon a 0+000-7+050 tkm szelvények között az keresztező műtárgyak átépítésével együtt. A töltéserősítés engedélyezési és kiviteli tervei 2002-ben elkészültek, a megvalósítást a pénzügyi forrásoktól függően 2007-2013 között irányozták elő. A 10+200 tkm szelvénytől az országhatárig (27+015 tkm) 60 cm - 1,0 m-es magassági hiányos töltés fejlesztése szintén szükséges az árvízvédelmi biztonság megteremtéséhez A 07.17. Kispalád-Hármashatár-Tiszakóród árvízvédelmi szakaszon, a Túr jobb partján a töltés - hasonlóan a bal parthoz - az előírtnál 0,5-1,2 m-rel alacsonyabban épült meg a teljes hosszon. A 7
