A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

2. szekció: VÍZKÁRELHÁRÍTÁS - Dávid Zoltán, FETIKÖVIZIG: A természeti értékek megőrzésének és árvízi biztonság növelésének komplex programja a Túr árterén című pályázat megvalósulása

Az 1960-as évek közepén végzett erősítési munkálatok azonban mégsem teremtették meg a kellő mértékű biztonságot a Túr mentén, amit az 1970. évi árvíz is bizonyított. Az árvíz következményeként a Minisztertanács 3325/1973. számú határozatával építési tilalmat rendelt el a Túr mellett Kishódos, Nagyhódos és Garbolc területén. Az érintett települések kérésére 1993- ban a Kormány (az 1072/1993 sz. határozatával) az építési tilalmat feloldották de a „felsorolt települések fokozott veszélyeztetettségére tekintettel” kötelezte „a térség árvízvédelmi biztonságáért felelősöket” több intézkedések megtételére.

A 2001. évi tiszai árvíz során a Tarpa és Tivadar közötti tiszai töltésszakadáson kívül a Túr alsó szakaszán is bekövetkezett két töltésszakadás. (7. ábra) A szakadások miatt az Országos Árvízvédelmi Műszaki Irányító Törzs részéről felmerült az igény a Túr árvízvédelmi rendszer legsürgősebb fejlesztési munkálatainak a felgyorsítására.

7. ábra. Túr alsó szakaszán bekövetkezett két töltésszakadás.

2.3. A tervezett árapasztóhoz kapcsolódó holtmedreinek főbb jellemzői

A Túr menti holtmedrek, vizes élőhelyek a különböző időben végzett vízszabályozási munkák eredményeként jöttek létre. Az árapsztóhoz kapcsolódva az alábbiak rehabilitációja jöhet szóba.

A Felső-Öreg-Túr a Túr folyó jobb partjától, a Hármashatártól a Palád patak bal parti töltéséig tartó holtmeder szakasz, aminek teljes hossza 13,1 km, a magyar-ukrán határt képezi, benőtt, ősállapotú mederszakasz, aminek gyakorlatilag nincs felszíni vízpótlása. Torkolati mértékadó vízhozama 0,6 m3/s A medret keresztezi az egykor üzemelő Nagyhódos-Nagypalád (Ukrajna) összekötő út.

Az Alsó-Öreg-Túr tulajdonképpen a Felső-Öreg-Túr folytatása lenne, de azt a Palád patak és annak kétoldali töltése kettészeli. Így a meder a Palád patak jobb parti töltésétől a Túr folyó jobb parti töltéséig, annak 11+928 tkm szelvényében található Kerekes-zsilipig tart, a hossza 14,07 km, mértékadó torkolati vízhozam 2,29 m3/s. A felső szakaszán csak csapadékból, illetve talajvízből lehet benne víz, később belvízcsatornák befogadójaként működik. A vizek visszatartása érdekében a 0+900 és 8+600 szelvényeiben bögéző műtárgyak vannak. Fő céljuk, hogy árhullám idején a Kerekes-zsilip zárása esetén a belvizek lezúdulását megakadályozza, azokat visszafogja.

6