A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
8. szekció: VÍZÜGY, KOMMUNIKÁCIÓ - Csorbák Erika, FETIKÖVIZIG: VKI szerinti társadalom bevonás és kommunikáció
Egyes esetekben a társadalom oly annyira érvényesítette akaratát, hogy komoly árvízvédelmi biztonságot szolgáló vízgazdálkodási létesítmények megvalósítását akadályozta meg azáltal, hogy határozottan hangot emelt ellene. Ilyen például a VTT keretében megvalósításra tervezett Tisza-Szamos- közi tározó, amely az elsők között valósult volna meg a VTT során, és leginkább megoldást jelentett volna a Tiszán levonuló árvízszint csökkentésében. Felvetődnek a kérdések: A társadalom annyira erős, és tájékozott, hogy képes a jól megindokolt vízügyi szakmai célok végrehajtásának megakadályozására? Kapott-e elegendő információt az előkészítés időszakában? Megfelelő módszert és stratégiát választottak a kommunikátorok nem sokkal a 2001-es rendkívüli árvíz után, mely esemény jelentősen eltérő érzéseket váltott ki az árvíz által sulytott és nem árvízkárt szenvedett lakosok körében? A társadalom aktív részvétele tehát produkálhat szakmai szempontból előnytelen döntési helyzeteket. Ezért fontos tehát a jól előkészített és megtervezett társadalom- bevonás, melynek nem árt, ha van megfelelő jogi háttere. A társadalom bevonásának jogi háttere Az elmúlt évek során megjelent több nemzetközi és hazai törvény és rendelet konkrétan megfogalmazza a társadalom, a nyilvánosság bevonásának, részvételének kérdését. Közülük csak néhányat említek, a vízügyi, környezetvédelmi és természetvédelmi szakmai ágazati kérdésekre vonatkozók közül: Az EU Víz Keretirányelv (2000/60/EK) Az EU Víz Keretirányelv (2000/60/EK) foglalja össze azokat a minimum követelményeket, amelyeket a VKI végrehajtása során a társadalmi részvételt illetően be kell tartani. A VKI 14. cikke - A társadalom meghallgatása és tájékoztatása- címmel foglalkozik részletesebben a bevonás mikéntjével. A társadalom aktív részvétele és konzultációk érdekében legalább 6 hónapot kell biztosítani az írásos észrevételezésre, az első és a későbbiekben korszerűsített tervek esetén is. A vízgyűjtő-gazdálkodási terveknek a VII. sz. melléklet szerint tartalmazniuk kell • A társadalom tájékoztatására és a konzultációra tett intézkedések összefoglalását, azok eredményeit, és a tervben azok következtében végrehajtott változtatásokat • A háttéranyagok és az információ beszerzésének helyét és módját Tehát a társadalmi részvétel folyamatának, a tájékoztatás mikéntjének kezelését is rögzíteni kell, s eredményét figyelembe kell venni a döntéshozatal során. Kit kell bevonni a VKI végrehajtásának folyamatába? • Konzultáció és tájékoztatás esetén: általában a társadalmat, a széles nyilvánosságot, beleértve a vízhasználókat is • Aktiv bevonás esetén: az összes érdekelt felet, akiket a döntés érinthet, vagy akinek érdeke fűződik hozzá A 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól A Víz Keretirányelv vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésre vonatkozó előírásainak a hazai jogrendbe 2
