A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
8. szekció: VÍZÜGY, KOMMUNIKÁCIÓ - Csorbák Erika, FETIKÖVIZIG: VKI szerinti társadalom bevonás és kommunikáció
ültetését jelenti. A rendelet II. A Vízgyűjtő-gazdálkodás szabályai c. részében a VKI-hoz hasonlóan külön cikk foglalkozik a társadalmi részvétellel: A nyilvánosság részvétele és konzultáció címmel. A rendelet a továbbiakban a VKI-hoz hasonlóan részletezi, hogy a különböző fázisokban miről kell tájékoztatni “az érdekelteket” és mikor. A rendeletben leírt tájékoztatási és konzultációs lehetőségek a minimum követelménynek tekintendők, természetesen lehetséges és célszerű más eszközök igénybevétele is a nyilvánosság minél jobb tájékoztatására és bevonására. Az Aarhusi Egyezmény Magyarország 2001.júliusában ratifikálta az Aarhusi Egyezményt (Egyezmény a környezeti ügyekben az információhoz jutásról, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban való részvételről, és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról, (LXXXI tv.) amelyet 1998-ban, 39 ország és az EU irt alá, és amely 2001. október 30-án lépett életbe. A mai napig 39 Részes Fél ratifikálta, illetve csatlakozott hozzá, köztük az EU és a legtöbb EU ország. Az egyezmény jogokat biztosít a széles társadalom (nyilvánosság) és a civil szervezetek számára az információhoz és a döntéshozatalban való társadalmi részvételhez, valamint az igazságszolgáltatáshoz a környezettel kapcsolatos ügyekben, és kötelezettségeket ír elő a hatóságoknak arra vonatkozóan, hogy ezeket hogyan valósítsák meg a gyakorlatban. Környezetvédelmi törvény A magyar környezetvédelmi jogszabályok között, általánosan irányadó az 1995. évi LIII. Törvény a környezet védelméről. A törvény céljai között szerepel, hogy előmozdítsa a társadalom részvételét Természetvédelmi törvény A “1996. évi LIII. Törvény a természet védelméről” is foglalkozik a társadalmi részvétellel (Az állampolgárok részvétele a természet védelmében, IV. rész). 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 5. § (1) A vízügyi igazgatási szervezet területi szerve a területijelentőségű vízgazdálkodási feladatok, koncepciók egyeztetésére, véleményezésére Területi Vízgazdálkodási Tanácsot hoz létre. (2) A Területi Vízgazdálkodási Tanács munkájában a külön jogszabályban meghatározott szervek, szervezetek képviselői és a tárgyalt témában érintettek képviselői vesznek részt. Segédletek a társadalom bevonásához Az újszerű , sok esetben az előbb említett jogi szabályozókban kötelezően előírt társadalom bevonás eddig nem ismert problémák megoldása elé állította a vízügyes, környezetvédő és a kommunikációs szakembereket. Persze a széleskörű nyilvánosságnak is új a „nem kész tények elé állító” helyzet. Európai viszonylatban megállapítást nyert az a tény, hogy komoly tanulásra, együttgondolkodásra van szükség ahhoz, hogy valamennyi érdekcsoport kompromisszumra kész legyen. 3
