A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
8. szekció: VÍZÜGY, KOMMUNIKÁCIÓ - Csorbák Erika, FETIKÖVIZIG: VKI szerinti társadalom bevonás és kommunikáció
VKI SZERINTI TÁRSADALOM BEVONÁS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ CSORBÁK ERIKA FETI-KÖVIZIG Bevezetés A 2000. december 22-én hatályba léptetett Víz Keretirányelv mérföldkövet jelent Európa vízgazdálkodásában, hiszen világviszonylatban is egyedülálló a kitűzött cél: 2015 végéig jó állapotba kell hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelynek jó állapotba hozásához, illetve jó állapotának megőrzéséhez szükséges intézkedések szakmai szempontból megvalósíthatók, nem sértik súlyosan a közérdeket és nem elviselhetetlenül költségesek a társadalom számára. A Keretirányelv hatálya minden olyan emberi tevékenységre kiterjed, amely jelentős mértékben kedvezőtlenül befolyásolhatja a vizek állapotát és így akadályozhatja a vizek jó állapotának elérését, illetve megőrzését. A Keretirányelv előírásai ennek értelmében csak a társadalom egészének bevonásával valósíthatók meg. A társadalom vízgazdálkodási tervezésbe való bevonása már a kilencvenes évek elején elkezdődött Magyarországon. Ezek az akciók sok értékes tapasztalatot eredményeztek. Az EU új vízügyi politikájának kialakulása és a Víz Keretirányelv kidolgozása, majd hatályba lépése új irányt szabott a vízgazdálkodási, kiemelten a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésnek. A Víz Keretirányelv előírásai szerint megkezdődött néhány kísérleti vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, melybe már be kellett vonni a társadalmat. Az EU több olyan kutatás-fejlesztéshez adott támogatást, amely a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezéssel, illetve a társadalom bevonásával is foglalkozott. Ezek közül érdemes megemlíteni a HarmoniCOP kutatás-fejlesztési programot, amelyben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vett részt. A HarmoniCOP (Harmonising Collaborative Planning - Harmonikus Együttműködő Tervezés) projekt fő célkitűzése a társadalom bevonását segítő kézikönyv kidolgozása volt a Víz Keretirányelv társadalom-bevonásra vonatkozó előírásai teljesítésének elősegítéséhez. A projekt fő eredménye a társadalom részvételét segítő kézikönyv, mely a „társadalmi tanulást” jelöli meg fontos feladatként, melynek bevezetéséhez segítséget is nyújt. Az előbbieken kívül is volt sok olyan tervezési- és döntés-előkészítési folyamat, amelybe valamilyen szinten és formában bevonták a társadalmat. Ilyen volt a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése, a Balaton vízpótlása, stb. Egyes esetekben nemzetközi vízgazdálkodási ügyekben is folytak társadalom-bevonási akciók (a Szigetköz vízpótlása, a dunai hajózás). Több esetben a társadalom jelezte, hogy részt kíván venni a tervezési-, döntés-előkészítési folyamatokban (Beregi árvízcsúcs csökkentő tározó létesítése). 1
