A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)
7. szekció: A VÍZ, MINT MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS - dr. Varga György, VÍZ-SZK Mérnökszakértői Kft.: A vízierő-hasznosítás öt kérdése
Példák [6]-ból: Vízfolyás /1/ Vízi erőmű neve /2/ Átlagos évi energiaterm. Ea, Wh /3/ Beépített teljesítmény T, W /4/ Hányados /3/:/4/ P,h /5/ Tisza Kiskörei 116-109 28·106 4143 Tisza Tiszalöki 54·109 11,5·106 4696 Duna Kvassay 2,6·109 1,6·106 1625 Rába Ikervári 7,6·109 1,4·106 5429 Kis-Rába Kapuvári (régi) 0,18·109 0,05·106 3600 Kis-Rába Mihályi (leendő) 0,402·109 0,071·106 5662 Az /5/ oszlop mértékegysége: E 109 W = юз h T 106 W Az ilyen számok (a csúcskihasználási jellemzők) a természetes vízfolyásban vagy az üzemvíz csatornában az átfolyó víz adottságaira utalnak. Pl. a Kvassay vízi erőműnél a p = 1625 h azért ilyen alacsony, mert csak bizonyos Duna vízállás felett lehet megfelelő vízhozamot a vízi erőműbe átvezetni, amely a Ráckevei (Soroksári) Dunába távozik. A leendő Mihályi törpe vízi erőműnél azért magas a p = 5662 h, mert a Kis-Rába üzemvíz csatorna. Nicknél szabályozhatóan, a nyári és a téli időszakra meghatározott vízhozamok érkeznek, viszonylag egyenletesen. Ha a „p” értékeket tovább osztjuk: P1 P 365 az egy napra jutó átlagos érték P2 P 365·24 az egy órára eső átlagos érték Az előzőekben említett 6 példa p értékeinek bontása a következő: Hely p P1 P2 — Kiskörei 4143 11,35 0,473 — Tiszalöki 4696 12,86 0,536 — Kvassay 1625 4,45 0,185 — Ikervári 5429 14,87 0,620 — Kapuvári (régi) 3600 9,86 0,411 — Mihályi (leendő) 5662 15,51 0,646 5
