A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

7. szekció: A VÍZ, MINT MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS - dr. Varga György, VÍZ-SZK Mérnökszakértői Kft.: A vízierő-hasznosítás öt kérdése

A tervezés során megismert, leendő Mihályi törpe vízi erőműnél a „p” értékek ugyanazok, a létesítmények helyének kisebb változtatása mellett. Ennek oka az, hogy a Kaplan-turbinán átvezethető vízmennyiség ugyanaz.

Ha különböző vízfolyásokon összehasonlítás céljából keresnénk megfelelőbb építési helyszínt, akkora „p” értékek jó tájékoztatást adnak.

Megfontolandó az 1956-ban tönkrement, majd elbontott Tassi vízi erőmű visszaállítása. Az R/S/D vízháztartási vizsgálatából kiderülne, hogy a Duna-Tisza csatorna (DTCS) és a Kiskunsági-főcsatorna mellett a vízi erőmű turbináján mennyi vizet lehetne leengedni.

4.2. Fajlagos beruházási költségek

Ha a leendő beruházási költségeket vizsgáljuk a különböző helyszíneken, akkor a beruházás fajlagos költségeit is számításba vehetjük [4].

Az építési helyszínek kiválasztásához fontos a hozzájuk tartozó fajlagos költségek meghatározása is.

, B nettóFt b1 =------------------1 Ea Wh

amely az egy év alatt megtermelhető 1 Wh energiára jutó beruházási költség (Ft).

b2 =

B nettóFt

T W

pedig az 1 W beépített teljesítményre eső beruházási költség.

A leendő Mihályi törpe vízi erőmű helye a csatornán lefelé nem lenne alkalmas, mert belterület.

Felfelé a csatornán, már 2000 és 2800 m-re is kisebb fajlagos költségek lettek volna:

A köll

tségek

csökkent volna

növekedett volna- elmarad a legalább 150 m3 régi beton bontása (vízimalom),- a másikkal egyező vízlépcső (H) előállítása,- elmarad a kikagylósodott meder helyreállítása,- a bejáró út és a hosszabb elektromos kábel költsége.- nincsen alacsony terület a töltések mögött, ahol szivárgás elleni védelem szükséges lehet,-- lényegesen kevesebb a visszatöltésezés mennyisége.-A szükséges oldalsó terület megvásárlásának költsége hasonló.

6