A Magyar Hidrológiai Társaság XXVI. Országos Vándorgyűlése (Miskolc, 2008. július 2-4.)

7. szekció: A VÍZ, MINT MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS - dr. Mosonyi Emil, akadémikus, dr. Pados Imre, ÉKÖVIZIG nyugdíjas, Ötvös Pál, TISZAVÍZ Kft.: A vízlépcső és erőmű tervezési, építési és üzemelés, ökológiai és társadalmi előnyei, tapasztalatai 50 év tükrében

talajvíz szintje 0.5-1 m-t emelkedett. Következésképpen az árvizes időszakban elvezetendő, illetve a folyóba visszaszivattyúzandó vízmennyiség - összehasonlítva a létesítmény megépítése előtti helyzettel - megnőtt.

Mélyreható vizsgálatok alapján bizonyítható, hogy a duzzasztott szakasz vízminősége, öt évtizedes üzemelési időtartam alattjelentős mértékben nem változott. Néhány alkalommal mikor mégis romlott a víz minősége, az kizárólag a Tiszába érkező szennyezett vizek hatásának lehetett betudni. Más részről, az alvíz felső részén, a turbinákból kiáramló víz jól ismert levegőztető hatásának eredményeképpen az oldott oxigéntartalom emelkedett.

b. ) A duzzasztóművel kapcsolatos tapasztalatok:

A pillérek és a fenéklemezek között bekövetkezett relatív elmozdulások a rugalmas kapcsolatok meghibásodását okozták, melyek a későbbiekben folyó általános felújítási munkálatok keretében teljes mértékben megjavításra került.

Nem sokkal a működés megkezdése után, az alvízi szakaszon a folyómeder előre nem látott mélyülése következett be, mely a duzzasztó alatt helyenként a 10 m mélységet is elérte. A mélyülés továbbfejlődésének megelőzése, valamint a medererózió által érintett részek feltöltése végett a vízlépcső utófeneke két szakaszban - terméskő terítés és rőzsepaplan alkalmazásával - meghosszabbításra került.

A különösen kisvizes időszakokban, a halak számára szükséges vízminőség (oldott oxigén tartalom)jó karban tartása végett a vízmennyiség egy részét a leengedett billenő táblákon keresztül vezették az alvízre. Ez természetesen némi kiesést okozott az energiatermelésben.

Az elhasználódás és/vagy a korrózió okozta gyengülés/fáradás következtében az acél kapuk egyes elemei megerősítésre, cserére szorultak.

A duzzasztómű nyílásain keresztül zajló jég néhány kisebb mérvű kikopást eredményezett a hozzá csatlakozó vasbeton szerkezetekben (pillérek, elő-és utófenék). A jégolvadás időszakában a kapuk felhúzott állapotban (jóval a jégtáblák felett) maradnak.

Az élettartam meghosszabbítása és a duzzasztómű biztonságának növelése céljából korrózióvédelmi intézkedések kerültek alkalmazásra, valamint irányító és riasztó berendezések is telepítésre, üzembe helyezésre kerültek.

c. ) A haljáró/hallépcső:

Sajnos, a sokmedencés hallépcső egyáltalán nem bizonyult hatékonynak, mivel a halak azt nem használták.

d. ) A hajózsilip:

A hajózsilip javítási munkálatai - az erózió megfékezés, gyártási illesztékek/csatlakozások, fémszerkezetek, vasbeton testeket illetően - hasonlóak a már fent megvitatottakhoz.

A hajózsilip tekintetében további, még komolyabb problémák jelentkeztek és jelenleg is folytatódnak. Az erős hordalékszállítás következtében a felvízi várakozótéren és a támkapu előtt nagymértékű feliszapolódás alakult ki, mely folyamatos eltávolítását nem lehetett biztosítani. Ennek eredményeképp a lerakódott iszap számos alkalommal akadályozta a kapuk nyitását és így zavarta a hajózást. Az erőltetett nyitások a kapuk és a mozgató mechanizmusok komoly deformációit eredményezték. Javításokat hajtottak végre a zsilipen, azonban a probléma ezzel még nem lett kielégítően megoldva. Megfontolásra került, hogy a támkaput helyettesítsék egy másik fajta szerkezettel, valószínűsíthetően egy szegmensgáttal.

10