A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

7. szekció: VÍZBIOLÓGIA - Szunyogh Lilla, ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete: A közfürdők mikrobiológiai laborvizsgálatainak időszerű kérdései

érvényesülhet, így a patak ökológiai állapota jónak mondható, még közvetlenül a lakóházak alatt is. Ez utóbbi részen ugyan láthatóak a közvetlen emberi beavatkozás következményei: a meder környéke a kirándulóhely szerepét is betölti, ezért a fák egy részét kivágták, így több fényjut a vízbe és a vízpartra. Ennek következtében megjelennek és kisebb állományokat alkotnak a mocsári és a magassásos elemek. Ezek azonban a természetes eredetű tisztásokon is előfordulnának és csak rövid szakaszra jellemzőek, így a patak makrofita állapotát lényegesen nem rontják.

Az egyéb vízminőségi, -biológiai jellemzők vizsgálatára előzetesen kijelölték a Kálimedence vizeit összeszedő Burnót-patakot, a torkolat közelében. Ez a szelvény mesterséges kialakítású, így makrofita felmérésre nem alkalmas. A medencében azonban a későbbiekben célszerű egy alapállapot felvételezést elkészíteni és az eredmények birtokában lehet dönteni a további felmérések szükségességéről.

A Velencei-tó vízgyűjtőjén csak a Császár-víz vanjelenleg víztestként kijelölve (18-as típus), de a vizsgálatokba az előzetes javaslat alapján bevontuk a Vereb-Pázmándi vízfolyást is. A Császár-víznél van olyan jelentősége is az alapfelmérésnek, hogy az esetleges hidromorfológiai kockázatosságot ez alapján meg lehet ítélni. A Császár-vizet hét ponton, a Vereb-Pázmándit öt ponton mértük fel.

A 18. típus referencia-állapotának általános jellemzése (Pomogyi szerk. 2006, BME VKKT, 2006.):

Nagy vízszintingadozású vízfolyás, kisvizes állapotában mocsári- és mocsári gyomtársulások fajai dominálnak, nagyobb vízállásnál a kozmopolita hinarak A mederben elkülöníthető a hínár és mocsári növényény-zóna, de jellemző a hinaras-mocsári köztes kevert állomány is. A fásszárú parti növényzet általában hiányzik, kifejezetten emberi beavatkozás következtében, helyét különböző W-értékű gyomvegetáció, ill. gyökérsarjak veszik át. A meder növényfedettsége gyakran eléri a 100%-ot. A zónák száma változó, általában 3.

A Császár-vizen két nagy tározó is üzemel (Zámolyi- és Pátkai-tározó). Mindkét tározóra javasolható, hogy a legközelebbi nádasminősítéshez szükséges légifényképezés során ezekről is készüljön felvétel és ortofotó, azt követően lehet egy állapotfelvételezést végezni.

A vízfolyás medre végig rendezett, trapézmeder. A mezőgazdasági területek gyakran a partélig húzódnak. Összességében erősen befolyásolt vízfolyásról van szó. A Császár-víz a legfelső szakaszt leszámítva, jól összevethető a típusleírással (18. típus). Kisfalud mellett a mederben a fajkészlet jónak mondható, a patakkísérő békabuzogányos-harmatkásás társulás különböző fragmentumai jellemzik, de a szárazföldi gyomok egész a vízszélig is lehúzódhatnak. A patak makrofita alapján végig kockázatosnak minősül, makrofita minősítése közepesre tehető. A tározott szakaszok erősen módosítottak.

A Vereb-Pázmándi vízfolyás időszakos, nem víztest, rá isjellemző az erős antropogén befolyásoltság. Tározó nem üzemel rajta. Állapota a makrofita felmérés eredményei alapján kockázatos lenne, ha víztestként ki volna jelölve.