A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
7. szekció: VÍZBIOLÓGIA - Szunyogh Lilla, ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete: A közfürdők mikrobiológiai laborvizsgálatainak időszerű kérdései
3. ábra Feltáró monitoring javasolt pontjai 4. ábra Speciális monitoring javasolt pontjai a Velencei-tavon és vízgyűjtőjén A makrofitonokat előtérbe helyezve azt kell kiemelni, hogy környezeti igényeiknél fogva nyilvánvalóan nem esik, nem eshet egybe számos vizsgálandó komponens mintavételi helyével a makrofita felmérés mintaterülete. Így pl. tóközepi, nyíltvízi pont-mintavétellel lehet jellemezni a kémiai vízminőséget, vagy a fitoplanktont, de nyilvánvalóan nem lehet sem a makrovegetációt, sem pedig a makroszkópikus gerinctelen faunát vagy a fitobentoszt. A vízfolyások minősítése során a jelenséggel ugyanígy találkozunk: az áramló vízzel együtt mozgó komponenseket lehet pl. műtárgyaknál (leggyakrabban az egész év során jól megközelíthető hidaknál) mintázni. A makrovegetáció felmérésére ugyanakkor az ilyen helyek nem megengedettek, mivel a műtárgyak környékét általában karbantartják, ami többnyire éppen a növényzet irtásában nyilvánul meg (Pomogyi-Szalma, 2006, 2006a). A fentebb vázoltak, ill. a kutatási előzmények tették szükségessé azt, hogy a Balaton É-i részvízgyűjtőjén és a Velencei-tó vízgyűjtőjén helyszíni bejárással vizsgáljuk meg: mennyire lehet összekapcsolni a makrofitonok felmérését a többi vizsgálandó jellemzővel térben és időben, ill. milyen program szerint célszerű azt elvégezni. A makrovegetáció felmérésének - azon túlmenően, hogy a VKI szerint az egyik értékelendő élőlénycsoport - az is nyomatékot ad, hogy az operatív monitorozásban, a hidromorfológiai kockázatosság megítélésében fontos szerepe lehet. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy viszonylag költségkímélő módon megvalósítható, drága felszereléseket nem igényel (v.ö.: „Módszertani útmutató” Pomogyi- Szalma, 2006, 2006a). A legutóbbi balatoni- és velencei-tavi nádasfelmérés adatbázisának VKI szerinti értékelése Anyag és módszer A bevezetésben is említettek szerint - a legtöbb hazai víztesttől eltérően - a Balatonon és a Velencei-tavon a rendszeres, jogszabályban 5-évenkénti gyakorisággal előírt nádastérképezés, nádasminősítés eredményeképpen hozzáférhető makrofita-adatbázis áll rendelkezésre. A legutóbbi nádasminősítés mindkét tavon a 2003-ban készült digitális ortofotók (DOF) alapján 2004-2005-ben végrehajtott terepfelvételezések értékelésével készült el. A munkát a DigiScience (2005, 2005a) végezte, Dömötörfy Zs. projektvezetésével. A nádasminősítés DVD-anyagát a KVVM bocsátotta rendelkezésre.
