A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
7. szekció: VÍZBIOLÓGIA - Szunyogh Lilla, ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete: A közfürdők mikrobiológiai laborvizsgálatainak időszerű kérdései
A BALATON ÉS A VELENCEI-TÓ, VALAMINT VÍZGYŰJTŐJÜK SPECIÁLIS MONITORING HÁLÓZATA KIALAKÍTÁSÁNAK MAKROFITA SZEMPONTJAI Pomogyi Piroska 1 Reskóné Nagy Mária2 Szilágyi Ferenc3 1 - NYUDUKÖVIZIG, 2 - KDTKTVF, 3 - BME VKKT Bevezetés A Víz Keretirányelv (VKI) hazai bevezetése során a megalapozó kutatások, a háttérmunkák, ill. a ténylegesen, gyakorlatban megvalósuló, megvalósítandó lépések, intézkedések az utóbbi egy-két évben gyakorlatilag egyidőben, párhuzamosan történtek, történnek. Ugyanakkor, 2007-től már a VKI előírásainak megfelelően kell a felszínivíz- monitorozást végezni, de készíteni kell már a vízgyűjtő-gazdálkodási terveket is. A VKI szerinti monitoring hálózat alapvetően a régi törzshálózati rendszerre épül, de a Balaton és a Velencei-tó kiemelkedő fontossága miatt a tervek szerint a két tavon és vízgyűjtőjükön speciális monitoring hálózat kialakítására kerül sor, ami azt jelenti, hogy lesznek bizonyos eltérések az országos monitorozó hálózattól. Erre a közelmúltban készült javaslat (ECOGLOBE, 2007, KDT KTVF, 2007). A felszíni vizek minősítésében eddig nem vették figyelembe a magasabbrendű növényeket, így azokkal kapcsolatban általában rendkívül kevés helyen vannak részletes adatok. A Balatonon és a Velencei-tavonjogszabály előírásai alapján 5-évenként elvégzik a nádasok minősítését, ami nagyszámú terepbotanikai felmérésen alapul, ezért a legtöbb hazai víztesttől eltérően, létezik hozzáférhető makrofita adatbázis. A tanulmányban bemutatjuk a legutóbbi nádasminősítés adatbázisára alapuló VKI szerinti makrofita minősítés eredményeit, és javaslatot teszünk arra, hogy mivel szükséges kiegészíteni a nádasminősítés módszertanát ahhoz, hogy az a VKI-szerinti makrofita elemzésre is alkalmas legyen. Bemutatjuk a két tó és vízgyűjtőjük speciális monitoring hálózatának kialakításához a makrofitonok felmérése során figyelembe veendő szempontokat és a javasolt programot. Ennek során kiemelve vizsgáltuk azt, hogy az egyéb - kémiai, biológiai - monitorozás céljára előzetesen kijelölt mintavételi helyek mennyire alkalmasak a makrovegetáció felmérésére, annak alapján a víztestek, vagy víztestként nem kijelölt egyéb vizek minősítésére. A nádasminősítések dokumentációját a KvVM bocsátotta rendelkezésre, illetve Középdunántúli Környezetvédelmi- Természetvédelmi- és Vízügyi Felügyelőségen keresztül támogatta a tanulmány alapjául szolgáló felméréseket. A Balaton és a Velencei-tó, valamint vízgyűjtőjük javasolt monitoring hálózata Jelen tanulmánynak nem célja a VKI szerinti monitoring rendszer ismertetése, csak a két tó és vízgyűjtőjük vonatkozásában a makrofitonokkal is közvetlenül összefüggő legfontosabb megállapításokat emeljük ki az ECOGLOBE (2007) és a KDT KTVF (2007) zárójelentése alapján. > A két tó és vízgyűjtője monitorozásának az országos rendszerbe kell illeszkednie. A monitorozás egységes és költségtakarékos üzemeltetése miatt célszerű, ha a teljes hazai felszínivíz-monitorozást egységes keretbe foglaljuk. (KvVM 2006, 2007). > Az ökológiai monitorozásnak a víztestet kell jellemeznie, következésképpen egy adott víztesten belül a különböző minőségi elemeket vizsgáló monitorozási pontok nem feltétlenül esnek egybe. > A Balaton és vízgyűjtője egységes egészként kezelendő, beleértve a Kis-Balaton Védőrendszert is, ezért egységes vízgyűjtő monitoring kialakítása volt a cél.
