A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
7. szekció: VÍZBIOLÓGIA - dr. Némedi László, nyugdíjas: A természetes és mesterséges környezet változásainak szerepe a fertőző betegségek terjedésében
A TERMÉSZETES ÉS MESTERSÉGES KÖRNYEZET VÁLTOZÁSAINAK SZEREPE A FERTŐZŐ BETEGSÉGEK TERJEDÉSÉBEN DR.NÉMEDI LÁSZLÓ nyugdíjas mikrobiológus Kulcsszavak: kórokozók, mint az ökológiai rendszer integráns elemei, fertőzések és a környezeti elemek, a vízjárványokat előidéző mikrobák taxonómiája, kockázatbecslés, HACCP, surveillance Bevezetés A mikrobiológiai kockázatok a XX. század második felétől váratlanul ismét a világ közegészségügyi problémáinak főszereplői lettek. Amellett, hogy a levegőszennyezettség, a hulladékok elhelyezése és ártalmatlanítása valamint az élelmiszerek kémiai szennyezettsége miatt az un. „nem fertőző betegségek” riasztó térhódítása uralta a WHO tevékenységének nagy részét, a fertőző betegségek - ezen belül is a vízzel összefüggésbe hozhatók- újra komoly fenyegetést jelentettek. A környezet-analitika és a környezet-mikrobiológia feladata éppen ezeknek az új kihívásoknak való megfelelés. A kockázatok típusának és mértékének minél pontosabb meghatározása illetve előrejelzése. A mikrobiológiai veszélyek felértékelődésének okai komplexek, de az alábbi szempontok meghatározó jelentőségűek: ■ Ökológiai változások. A technológia rohamos fejlődése miatt a mikrobák számára új életterek jelentek meg (globális felmelegedés, erdőirtás, öntözés, növényvédelem, rágcsálók, vizes technológiák, melegvíz-szolgáltatás, légkondicionálás, művese és egyéb intenzív kezelési módok) ■ Módosult emberi magatartások. A morális érték-válság, a félreértelmezett szabadságigény, az önzés, a kriminalitás, a háborúk, új szexuális szokások, a lakos-sűrűség, a kábítószer-fogyasztás, a nyomornegyedek és lepusztult város-negyedek külön-külön és együttesen is kedveznek a fertőző betegségek manifesztálódásának, a kórokozók gyors változásainak. ■ Az emberek és áruk globális mozgása. A tömegközlekedés új formái, turizmus, akaratlan kontaktusok beteg vagy kórokozó hordozókkal, zarándoklatok. Az áruk szerepe a kórokozók tömeges és szokatlanul gyors terjedésében. ■ Iparszerű állattartás és növény termesztés. A monokultúrák , a nagyüzemi állattartás, a gém-módosított mezőgazdasági termékek közvetve vagy akár közvetlenül is váratlan mikrobiológiai kockázatokat idéznek elő.
