A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

7. szekció: VÍZBIOLÓGIA - dr. Némedi László, nyugdíjas: A természetes és mesterséges környezet változásainak szerepe a fertőző betegségek terjedésében

■ A kórokozók (és a potenciális kórokozók) diverzitásának, virulenciájának, invazivitásának valamint patogenitásának bővülése, növekedése új kórokozók megjelenését, kihaltnak hitt régipatogének újjáéledését idézték elő. Az emberi populációt ért (kémiai) stresszek tömege és mértéke a mikrobiológiai védettséget is veszélyezteti (immun-katasztrófa).

■ R-faktor átvitel és egyéb gén-cserék

■ Merőben új orvosi beavatkozások. Az invazív kezelések, transzplantációk, immunszupresszív gyógyszerek és antibiotikumok főként a kórokozókkal szembeni ellenállást befolyásolják.

■ Étkezési szokások megváltozása. A közétkeztetés, a csomagolás, az adalékok, a különféle „diéták” drámai hatással vannak az általános egészségi állapotra.

■ A közegészségügy a pénz-világ áldozata lett. Folyamatosan csökken a prevencióra fordított összeg, nincs hatékony surveillance, ez a szakma már nem az „elit” orvostudomány része!

A környezeti elemek gyors változásai az ezredforduló körül azt eredményezték, hogy a Földön a legtöbb halál-eset a mikrobiális eredetű fertőzésekkel volt kapcsolatos. Úgy tűnik, hogy az ökológiai harmónia megbomlása nemcsak a növény és állatvilág mennyiségében és fajszámában okozott irreverzibilis változásokat, hanem az emberi populációt is veszélyezteti.

A fertőző betegségek struktúrája a 60-as évektől kezdve exponenciális tempóban rendeződött át. A „klasszikus” járvány-struktúra a Salmonellák megjelenésével nyert merőben új formát az egész bolygón. Ezt követte a nosocomiális (kórházi) fertőzések növekvő aránya. A kémiai és társadalmi stresszek példátlan módon csökkentették a népesség ellenálló-képességét a kórokozókkal szemben.Gyakori lett az un. apatogén (korábban nem okozott fertőzést embernél) mikrobák által kiváltott járvány-esemény. A század végére a reemerging infectious diseases (újra felbukkanó) kórképek mellett egyre- másra új kórokozók jelentek meg tömeges fertőzések okaként.

Érdemes felsorolni ezeket időrendben is (Szalka András 2001):

❖ 1973: Rotavírus (hasmenés), 1975: Parvovírus B19 ( krízis anémiában), 1976: Cryptosporidium parvum (akut és krónikus hasmenés), 1977: Ebola vírus (haemorrhagiás láz), Legionella pneumophila (rapid tüdőgyulladás), hantaan vírus ( h.láz), Campylobacter jejuni ( hasmenés)

❖ 1980: HTLV-1 (T-sejtes lymphoma), 1981: Staphylococcus aureusMRSA (toxikus sokk), 1982: E.coli O157:H7 (bélvérzés), Borrelia burgdorferi (Lyme- kór), HIV (AIDS), Helicobacter pylori ( patkóbél fekély)

❖ 1985: Enterocycozoon bieneusi (maradó hasmenés), 1986:

Cyclospora cayetanensis (maradó hasmenés), 1988: HHV-6 ( exanthema), Hepatitis E vírus (hepatitis), 1989: Ehrlichia chaffeensis ( emberi ehrlichia), Hepatitis C vírusa (hepatitis)