A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
7. szekció: VÍZBIOLÓGIA - Kiss Gábor,KDTKTVF: A Balaton hosszú távú algavizsgálata és a medencénkénti vízminőség összehasonlító elemzése az algaösszetétel többváltozós elemzésével 1995-2004 között és 2006-ban
6. A 2006-os év algológiai elemzése Hagyományos algadinamika és funkcionális fajcsoport-vizsgálat Mint korábban jeleztük már: hét helyről vett vízminta került algológiai elemzésre. Viszont mindösszesen csupán négy alkalommal (18-21. ábra). A grafikonokon alkalmazott skálabeosztás közvetlenül is alkalmas lehet a vízminőségi állapot szerinti besorolásra (klorofill-a esetében 80 pg/l, algabiomasszánál 16 mg/l). A Balaton 2006-ban egy tavaszi jókiváló állapotból indulva fokozatosan jutott el a szeptemberi rossz állapotig - kivéve Siófok és Keszthely (!). Ezt követően pedig novemberre ismét a jó-kiváló szintig ért fel (Qk, biomassza, klorofill-a). Hogy mennyire kétséges a négy alkalommal végzett vizsgálat eredményeinek kiterjeszthetősége, szemlélteti az összesen 12 alkalommal történt klorofill-a elemzések grafikonja (21. ábra). Nyilakkal jelöltük a négy algavizsgálat időpontját. Látható, hogy a májusi és novemberi időpontot leszámítva, biztosan nem tudtuk nyomon követni a lehetséges algamintázatok kialakulását. Nem is szólva arról az esetről, ha majd a VKI szerint csak egy alkalommal történhetnek vizsgálatok egyéb víztesteken! Kicsit részletesebben szólva a 2006-os balatoni algamintázatokról, megállapíthattuk, hogy jelentős cianobaktérium-túlsúly jellemezte a nyári-őszi vízminőséget. Ismét bebizonyosodott, hogy jelentősen különbözik egymástól a Siófoki-, a Fonyódi, a Szigliget-öbölbeli és a Keszthelyi mintavételi hely vízminősége. Ezek közül ki kell emelni a Szigligeti-öböl különállóságát, hiszen ezt már a 10 éves adatsorok elemzése is igazolta Az előkerült fajok száma nem mutat eltérést a már korábban elmondottakhoz képest. Azaz nyáron alacsony, tavasszal és ősszel magasabb fajszám jellemző. 7. Összefoglalás, következtetések 1995-2004 között elvégeztük az algavizsgálati eredmények hagyományos kiértékelő vizsgálatát, és többváltozós statisztikai elemzését. Célunk az volt, hogy választ kapjunk arra a kérdésre, lehet-e, ill. hogyan, milyen mértékben hasonlóságokat megállapítani a rendelkezésre álló balatoni algaadatbázis alapján? Mindezek szerint pedig elvégezhető-e a Balaton VKI szerinti víztest lehatárolása, esetlegesen módosítási javaslat kifejtése? A hagyományos kiértékelések során megbizonyosodhattunk afelől, hogy hasonlósági, különbözőségi megállapítások csak nagy megszorításokkal tehetők. Kellő fenntartással kell kezelni bizonyos vizsgálati paramétereket is, úgy mint algaszám, fajszám. Ugyanakkor ismét megerősödött az a régi tapasztalat, hogy az algabiomassza elfogadható viszonyítási paraméter a klorofill-a mellett. A funkcionális fajcsoportok elemzése révén kapott eredmények meggyőzhettek mindenkit, hogy ez az új, bevezetésre váró módszer alkalmas lehet az EU VKI szerinti elvárások teljesítésére. A 2006-os évvel kiegészített vizsgálataink szerint a Balatonban továbbra is jó, esetenként kiváló a vízminőségi állapot. Ez alkalmanként leromolhat, de a javulás ténye a mindenkori bizonyíték a tó egészséges mivoltának. 2006-ban ugyan az eddigieknél jóval kevesebb (4) alkalommal történtek csak algavizsgálatok, de a többirányú, és az eddigi kiértékeléseket is figyelembe vevő tapasztalataink lehetővé teszik a korrekt következtetéseket. A funkcionális algafajcsoport-elemzéseknél, de általában véve is, az algavizsgálatoknál messzemenően figyelembe kell venni, hogy a mintavételi alkalmak szűkítése a várható- 16 -
