A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

7. szekció: VÍZBIOLÓGIA - Kiss Gábor,KDTKTVF: A Balaton hosszú távú algavizsgálata és a medencénkénti vízminőség összehasonlító elemzése az algaösszetétel többváltozós elemzésével 1995-2004 között és 2006-ban

eredmény megbízhatóságának a rovására megy. Különösen, ha - elsősorban gazdasági kényszerűségek miatt - évi egy mintára lesz csak elegendő költségfedezet.

Az értékelések folyamán óvatosan kell eljárni a vizsgálandó adatok sorozatos átlagolásánál, egyszerű számértékekké alakításánál. Ugyanis fennáll a „minden hasonlít mindenhez” helyzethez való közelítés.

Az eddigi többéves tapasztalataink alapján kijelenthető, hogy a többváltozós elemzések révén az adatok lényegesen „eredetibb” állapotukban kerülnek górcső alá, így a kapott végső, általában grafikus interpretációk megfelelnek az elvárt szakmai és statisztikai kívánalmaknak egyaránt.

Mindezekből következően négy, eddig is külön kezelt víztér különbözősége, ill. csak önmagához való hasonlósága állítható: Siófok, középső víztér, Keszthely, Zala-torkolat. A többi külön jelentkező csoport összetétele nagy változatosságot mutatott az évek során. Javasoljuk a Zala-torkolat leválasztását, valamint a középső víztérnek nevezett nagy formátum esetleges megosztását. Ez a lehatárolás valahol Révfülöp és Szigliget között tehető meg. Ezek szerint javasolható egy víztérnek a Szigligeti-medence (Györökkel, Szigligetiöböllel együtt), egy másiknak pedig Akali térsége (Révfülöppel). Tehát végelszámolásként maradna a négy medence, csupán egy kis határmódosítással.

Megjegyezzük, hogy 2006-tól a KDT KTVF a Fonyód és Badacsony közötti mérőpontot ismét visszaemelte a vizsgálandó mintavételi helyek közé. Ezáltal az is eldönthető lesz, hogy a kérdéses középső medence mettől-meddig tart.- 17 -