A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
7. szekció: VÍZBIOLÓGIA - Kiss Gábor,KDTKTVF: A Balaton hosszú távú algavizsgálata és a medencénkénti vízminőség összehasonlító elemzése az algaösszetétel többváltozós elemzésével 1995-2004 között és 2006-ban
A Balaton hosszú távú algavizsgálata és a medencénkénti vízminőség összehasonlító elemzése az algaösszetételek többváltozós elemzésével (1995-2004 és 2006) KISS GÁBOR 1. Bevezetés A Balaton Európa egyik leginkább kutatott tava. Igaz ez a lebegő algaegyüttesek, a fitoplankton vizsgálatára is. Az 1900-as évek közepétől kezdve szinte folyamatosan jelent meg több szerzőtől számtalan cikk, melyekben az időbeli és térbeli változások mellett felhívták a figyelmet a nemkívánatos jelenségekre is. Így többek között a korai eutrofizációs jelzésekre is. Ki kell emelni Sebestyén Olga (1953, 1963) és Tamás Gizella (1974, 1975) mellett Vörös Lajos (1984, 1991, 1994, 2005) és Padisák Judit (1997a, 1997b, 2005, 2006) munkásságát. A kutatások azóta is folynak. A tudományos érdeklődés a víztérből áthelyeződött az üledékfelszínre, a bentonra. Mindamellett megmaradt a cianobaktériumok (kékalgák) populációdinamikájának, szerepének és számos további határterületnek a vizsgálata is (élettani jellemzőik, spóráik, toxikusságuk, pikoalgák). A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (és jogelődjei) jószerével az 1970-es évektől kezdődően vizsgálja a Balatont. Ennek során az algák mennyiségi-minőségi viszonyainak alakulását is. Ezen munka utóbbi tíz évének eredményeiről számolunk be az alábbiakban. Tisztában vagyunk azzal, hogy egy vízben található lebegő növényi életközösségre sokféle fizikai-kémiai, biológiai, meteorológiai és hidrológiai tényező hat. Nem is lehet célunk, hogy mindezeket sorban számbavéve és vizsgálva, mondjunk véleményt mindezen tényezők befolyásoló szerepéről, fontosságáról. Ehelyett kifejezetten csak a fitoplankton állományok mennyiségi-minőségi változásaira fókuszálunk, azoknak is mintegy a végeredményeire. S ezekből próbálunk meg levonni következtetéseket. A tó fitoplankton állományában végbemenő változások elsődleges mérőszámai a klorofill-a és algavizsgálatok eredményei. A következőkben először ezek „kisfelbontású”, grafikus bemutatása következik, majd pedig - a dolgok mélyére hatolva - a részletes analízis. Ebben az elemző folyamatban nemcsak a klasszikus időbeli és térbeli összefüggéseket vesszük górcső alá, hanem a „mögöttes” információk kinyerésére is gondot fordítunk. Ennek során részletesen elemezzük az algataxonok időbeli és térbeli mintázatát, s ezek alapján teszünk kísérletet egyes mintavételi helyek (és környékük) hasonlóságának, különbözőségének, összekapcsolódásának megállapítására. Végül mindezek alapján a vízterek lehatárolására adunk javaslatot. Elkészítettük továbbá a Víz Keretirányelv (VKI) ajánlásának megfelelő funkcionális fajcsoport-elemzéseket is. Ennek során a 10 éves elemzés mellett sort kerítettünk a 2006. év hasonló vizsgálatára is. Ugyancsak elvégeztük a 2006. év részletes - a hosszú távú elemzésekhez hasonló - algológiai feltárását is. 2. Anyag és módszer A klorofill-a vizsgálatát 1994-től szabványban rögzített módon végezzük (MSZ ISO 10260). Az algamintákat Lugol-oldattal rögzítettük. Az algák mennyiségi vizsgálatát és azonosítását fordított mikroszkóppal (Utermöhl 1958), a statisztikai előírásoknak megfelelően (Lund et al. - 1 -
