A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
7. szekció: VÍZBIOLÓGIA - Kiss Gábor,KDTKTVF: A Balaton hosszú távú algavizsgálata és a medencénkénti vízminőség összehasonlító elemzése az algaösszetétel többváltozós elemzésével 1995-2004 között és 2006-ban
1958) végeztük. Ezt követően minden esetben kiszámoltuk a biomasszaértékeket is (Felföldy 1987, Németh & Vörös 1984, Németh 1998). Meggyőződésünk, hogy a vizek algatartalmát a klorofill mellett/helyett az algabiomassza valósabban tükrözi, mint az algaszám (Vörös 1984). A klorofill-a, az algaszám és az algabiomassza tíz éves áttekintő elemzése során valamennyi mintavételi helyet (10) sorra vettünk. A részletes, kifejtő jellegű elemzéskor, kényszerűségből, már csak kiválasztott helyeket és éveket vehetünk figyelembe. Ugyanis a rendelkezésre álló, összesen 100 idősor analízise meghaladja mind a rendelkezésre álló helyet, mind az időt. Ezen túlmenően, nem biztos, hogy lényeges megállapítások maradnának rejtve, ha lecsökkentenénk a további vizsgálatra kiválasztott évek és mintavételi helyek számát. Mindezen megfontolások után 3jellegzetes évet és 2 mintavételi helyet választottunk ki. A kiválasztás alapja a következő megfontolás volt. Legyen olyan év, amikor aránylag „alacsony” (1995), amikor „magas” biomassza értékeket mérhettünk (2002), és legyen mindenképpen a vizsgálatokba bevont legutolsó év is (2004). A két kiválasztott mintavételi hely a tó két átellenes medencéjének reprezentatív pontja, melyek alapján jól szemléltethetőek a mért változók térbeli különbözőségei (Siófok, Keszthely). A 10 év során az egész tóban összesen előforduló 233 algataxon közül alkalmanként általában csak 10-20 taxon fordult elő. A grafikonokon a mintavételi helyeket rendre a következő rövidítésekkel jelöltük: F - B.füzfő, öböl R - Révfülöp, tk. K - Keszthely, tk. S - Siófok, tóközép Fr - B.füred, öböl A - B.akali, tk. Szö - Szigliget, öböl Sz - Szigliget, tk. Gy - B.györök, tk. Z - Zala, torkolat. Egyes esetekben ezekhez két számjegy is társulhat: az adott év két utolsó számjegye. A mintákat általában márciustól decemberig gyűjtöttük, a jeges periódus hosszától függően. Az éves mintavételi gyakoriságok a következők voltak: év 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 gyakoriság 27 24 19 22 20 20 20 21 19 19 A számítógéppel történő értékelést a Syn-Tax programcsomaggal végeztük (Podani 1980, 1993, 1997, 2001). Az adatelemzések során az itt kiválasztott négy év (1995, 2000, 2002, 2004) adatsoraiból összesen 172 algataxon mintázatát vizsgáltuk. A kipróbált statisztikai módszerek közül vizsgálatainkhoz a következőket használtuk. A klaszteranalízis (CA) során a normalizált Canberra-indexszel számoltunk, UPGMA fúziós algoritmussal. Az ordinációs alkalmazások közül a főkoordináta-elemzést (PCoA) alkalmaztuk. A fitoplankton-állomány minőségi jellemzése a planktonikus algaegyüttes faji összetétele alapján történik (Ecosurv 2005). Egy hazai szerző dolgozta (Padisák et al. 2006) ki tavi fitoplankton asszociációkra az általános érvényű fitoplankton funkcionális csoportokat (Reynolds et al. 2002). A minősítési munkát nagyban elősegítette több tanulmány (Dévai 1992, Gulyás 2000, Simonffy & Szilágyi 2005, Somlyódi 2002, 2005; Szilágyi 2006a, 200b; Szilágyi et al. 2004) és saját kutatási vizsgálatok eredményeinek ezirányú felhasználása is (Kiss & Dévai 2003a, 2003b, 2004; Kiss 2006; Kiss et al. 2005, 2006).- 2 -
