A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
6. szekció: VÍZÜGYI KOMMUNIKÁCIÓ - Vona Titusz, Lovas Attila, KÖTIKÖVIZIG: A 2006. évi Közép-Tiszai árvízvédekezés kommunikációs tapasztalatai
Ahhoz, hogy a csoport tagjai pontos és megfelelő szintű tájékoztatást tudjanak adni az érdeklődők számára, rendelkezni kell valamilyen szintű helyismerettel az árvízzel érintett területekkel kapcsolatban. És mivel a tájékoztatással foglalkozók nem elsősorban vízügyes szakemberek, ezért az igazgatóság vezetése törekedett arra, hogy az éppen nem ügyeletben lévő kollégáknak lehetőségük legyen megismerni a munkájuk alapját képező területeket, jelenségeket és körülményeket. A csoport a gördülékeny és zavartalan működés érdekében külön szobát kapott, külön számítógéppel. A pontos és gyors információáramlás miatt ez a szoba a központi ügyelet szomszédságában kapott helyet, garantálva ezzel az éppen ügyeletben lévő kolléga számára az új információ első kézből és azonnal való megszerzésnek lehetőségét. Sokszor egy szervezeten belül is gondot jelenthet a nem megfelelő információáramlás. Stratégia a különböző fokozatokban A védekezési időszak kezdetén (I. és II. fok) a csoport tagjainak az ügyeleti idő alatt a legfontosabb feladatai a tájékoztatók napi elkészítése és elküldése, illetve a fokozatváltások elküldései voltak. Természetesen már ilyenkor is szép számban érdeklődtek a média, illetve a lakosság részéről, de ilyenkor a legtöbb esetben az elkövetkezendő időszak árvízi előrejelzései voltak az érdeklődés középpontjában. Emiatt nagyon fontos, és a védekezés későbbi szakaszaira is meghatározza a szervezet (és mondhatni, hogy a szakma) szavahihetőségét a pontos és korrekt előrejelzés. Rossz példa erre a hozzánk (is) érkezett meteorológiai előrejelzés, ami szinte mindig jelentősen túlbecsülte (soha nem alul) a várható csapadék mennyiségét, és ha mi ez alapján számoltuk és közöltük volna a várható vízállásokat, akkor a szavahihetőségünkön jelentős csorba esett volna, illetve még pánikkeltésre is okot adhattunk volna. Csak pontos és biztos információt szabad kommunikálni. A III. fokú és a rendkívüli készültség idején ezek a feladatok természetesen kiegészültek más feladatokkal is. III. fokban és rendkívüli késültség esetén a napi tájékoztatónak legkésőbb 08.00 óráig meg kellett érkezni a címzetteknek. Az előrejelzésekből már látszott a III. fok elrendelése idején, hogy rendkívüli árhullámok is kialakulhatnak, ezért külön erre a célra létrehoztunk egy helyi tarifával hívható telefonszámot, aminek a segítségével napközben (és néha 24 órában) állandó telefonos ügyeletet tartottunk. Ez komoly tehermentesítést jelentett a központi ügyeletet ellátó kollégák számára, akiknek így nem kellett foglalkozni a nem szakmai jellegű telefonhívásokkal. Igazgatóságunk a média fokozott érdeklődésének kielégítése érdekében a rendkívüli készültség bevezetésétől a megszűnéséig - az éppen ügyeletben lévő védelemvezető-helyettes és a katasztrófavédelem képviselőjének vezetésével - minden nap sajtótájékoztatót tartott, így - elkerülendő az esetleges téves információk napvilágra kerülését és elterjedését - juttatva hiteles és pontos információkhoz az érdeklődő újságírókat, tudósítókat és egyéb érdeklődőket. A média és a védekezés kommunkiációja Napi írásos tájékoztatók: ennek elkészítése a mindenkori tájékoztatási szolgálat ügyeletesének a feladata, az OMIT számára eljuttatott hivatalos információk, jelentések alapján. A napi tájékoztatót, mely az elmúlt 24 óra leglényegesebb eseményein és összefoglaló adatain kívül minden nap tartalmaz hidrometeorológiai előrejelzést is, minden reggel megkapják az árvízvédekezés által érintett önkormányzatok, azok a szervezetek, amelyekre bármilyen hatással lehet az árvízvédekezés (ÁNTSZ, rendőrség, katasztrófavédelem, MÁV, stb) és a sajtó képviselői. A tájékoztató azonnal kikerül az internetes honlapunkra, így az bárki számára elérhetővé válik. A média számára I. és II. fokban ez jelenti a tájékoztatás alapját
