A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

6. szekció: VÍZÜGYI KOMMUNIKÁCIÓ - Vona Titusz, Lovas Attila, KÖTIKÖVIZIG: A 2006. évi Közép-Tiszai árvízvédekezés kommunikációs tapasztalatai

(ilyenkor elég ritka a személyes megkeresés), az abban foglaltakat maximálisan elfogadják, mint hiteles információt. Az ennél magasabb készültségi fokozatokban azonban ez a tájékoztató már csak az alapinformációkat szolgáltatja a sajtó részére, így ennek tartalmát már személyes megkeresés útján bővítik a média képviselői, ki-ki a maga érdeklődési területe vonatkozásában. Mivel az írásos tájékoztató nem vízügyi szakemberek számára készül, ezért fontos, hogy az a laikusok (pl. média képviselők) számára is egyértelműen és közérthetően fogalmazva nyújtson információt.

Napi sajtótájékoztató: mint az már korábban említésre került, a rendkívüli készültség bevezetését követően egészen annak megszüntetéséig naponta került sor sajtótájékoztatóra az igazgatóságunk központi épületében, amelyet minden nap ugyanabban az időpontban, ugyanazon a helyszínen rendeztük meg a sajtó képviselői számára. A rendezvényen a helyi médiák (Új Néplap, Aktív Rádió, Rádió 2000, Szolnoki Városi Televízió, Zounok TV) és az országos közszolgálati médiák helyi tudósítói (MTV, Magyar Rádió, MTI) napi rendszerességgel jelen voltak és a korábban kapott írásos tájékoztatóknak is köszönhetően felkészülten tették fel kérdéseiket az éppen aktuális védelemvezető-helyettesnek. A kereskedelmi média képviselői nagyon ritkán vettek részt ezeken az eseményeken, ők inkább a védekezés helyszínein készített tudósítások, riportok irányába mutattak érdeklődést. A megjelenteknek a sajtótájékoztatón lehetőségük nyílott mindennemű, a védekezéssel kapcsolatos információ megszerzésére. Az újságírók számára sokat jelentett, hogy minden esetben szakembertől, aki egyben a védekezés egyik irányítója is volt, kapták meg a kérdéseikre a válaszokat, így kivétel nélkül minden esetben valósnak és pontosnak fogadták el ezeket.

Egyebek: az előző két pontban felsoroltakon kívül más csatornákon keresztül is kapcsolatba kerültünk a sajtó képviselőivel. A más jellegű információszolgáltatás főleg a kereskedelmi médiumok tudósítóival, a rádió magazinműsorainak szerkesztőivel és a kisebb, helyi rádiókkal kapcsolatban volt jellemző. Az árvízi helyzet fokozódásával párhuzamosan nőtt az előbb említettek érdeklődése a téma iránt. Ők nem elsősorban a vízállások, előrejelzések iránt, hanem az „jobban eladható” dolgok kapcsán érdeklődtek nálunk (emberi sorsok az árvíz sújtotta területen, anyagi károk, stb.). Sajnos sok esetben a katonák, tűzoltók és védekezésben részt vevő civilek jelentik a média számára a megfelelő kép és híranyagot, és nem a tényleges szakmai munkát végzők. Ezért néha úgy tűnt, hogy nem is a vízügyesek, hanem a katonák, a katasztrófavédelem emberei és a civilek végzik az árvízvédekezés szakmai irányítását. Ennek ellentmondva, pozitív példának lehet felhozni a Magyar Rádió „Magyarországról jövök” című magazin műsorát, amely a rendkívüli időszakban minden héten foglalkozott az árvízi helyzettel. És bár nem a szokványos hírműsorról van szó, a készítők mindig objektíven és a szakma megkérdezésével készítették el riportjaikat és kommentálták a nem éppen pozitívnak tűnő eseményeket. Természetesen negatív tapasztalatokat is szereztünk (ez volt szerencsére a ritkább). Előfordult néhányszor és okozott kisebb-nagyobb gondot a szenzációt kereső médiák részéről, hogy egyes riporterek - annak ellenére, hogy a területünkön tartózkodtak, nem vettek részt a sajtótájékoztatónkon - a területen „hallott”, „szerzett” információt alapul véve próbálták meg megközelíteni a valóságot, sok esetben teljesen hidegen hagyva a tényeket. De szerencsére az ilyen esetekben is valamilyen módon eljutottak hozzánk, és ha nehezen is, de sikerült megakadályozni, hogy hamis és téves információk jelenjenek meg a védekezéssel kapcsolatban. Mindig van olyan sajtó, akinek nem elég nagy a baj, ami éppen van, de meg kell találni a „szenzációéhes” média munkatársaival is a közös hangot és a közös kapcsolódási pontokat.