A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
6. szekció: VÍZÜGYI KOMMUNIKÁCIÓ - Halasy Károly, ÉDV Zrt. : A kommunikáció jelentősége a víziközmű szolgáltatásban
támogatottságát, illetve elismerését biztosítja. Természetesen a szolgáltatásokat igénybe vevő társadalom nem tekinthető homogénnek. Helyzetük és érdekazonosságuk alapján jól elhatárolható csoportokat alkotnak, melyek egyenként eltérő követelményeket támasztanak a szolgáltatás mértékét, megoszlását és minőségét illetően. A célcsoportok ennek megfelelően alakítják ki véleményüket is. A különböző vízfelhasználásokat figyelembe véve az alábbi csoportosítások fogalmazhatók meg:- háztartások, melyek komfortfokozatuk, beépítési módjuk és helyük szerint eltérőek lehetnek;- az ipar, a kereskedelem, a gazdasági szféra egyéb területei, melyek tevékenységük alapján különbözőek,- az intézmények (pl. kórházak, iskolák, óvodák, közhivatalok stb.);- egyéb fogyasztók, melyek egyik csoportba sem sorolhatók, így azokat egyedileg kell kezelni (pl. tűzoltás, közterületek locsolása stb.) Közösségi kapcsolatok... A vízművek közösségi kapcsolatait is ennek a megosztottságnak megfelelően kell kialakítani. Fontos szem előtt tartani, hogy az egyes célcsoportok a kapcsolattartás eltérő módszereit tartják megfelelőnek, és csak ehhez alkalmazkodva alakulhat ki eredményes együttműködés. Ma már elengedhetetlen a jó fogyasztói, partneri kapcsolatok kialakítása, ápolása, az átgondolt tudatos és tervszerű pr tevékenység. A vízművek tevékenységüket, szolgáltatásból adódó feladataikat a fogyasztók elvárásainak figyelembevételével, a fogyasztók igényeinek kielégítésével, a társadalom érdekében végzik. A kapcsolatok ápolása tehát a vízmű működésének nélkülözhetetlen eszközévé vált. A változó társadalmi-gazdasági viszonyok feszültségeket, eltérő szociális problémákat hoztak a felszínre, amelyekkel a családok nagy része nehezen tud megbirkózni. A munkanélküliség, a családok rossz anyagi helyzete kihat a szolgáltatók gazdálkodására is. A vízművek többsége az üzemeltetői feladatok ellátása során olyan szociális problémákkal is találkozik, melyek számukra kezelhetetlenek, hiszen annak okai nem a vízügyi ágazatban keresendők. A növekvő kintlévőségek, a vízművekkel szemben kialakult kedvezőtlen szemlélet komoly gazdálkodási nehézségeket okoz a cégek többségének. Az állam díjkiegyenlítő szerepének megszűnésével a vízművek működésük fenntartásához szükséges anyagi eszközöket csak a víz- és csatornahasználatért befizetett díjakból tudják biztosítani. Ma már köztudott, hogy az ivóvíz is olyan termék, melynek ára van, melyet értékesíteni kell a "piacon”. Az eredményes működés érdekében célszerű felhasználni minden olyan eszközt, amelyek megteremtik a szolgáltató és a fogyasztó közötti bizalmi légkör feltételeit. Tudatos pr tevékenységgel kialakítható az a közvélemény, amely a szolgáltatók munkájának társadalmi hátterét, támogatottságát biztosítja. A vízi-közmű szolgáltatók helyzetének elemzéséből megállapítható, hogy:- a folyamatosan változó körülmények más, új típusú magatartást, szemléletmódot követelnek meg;- a korábbiaktól eltérő, széles körű kapcsolatrendszer kiépítése vált szükségessé;- stratégiai kérdéssé vált a fogyasztók támogatásának és bizalmának elnyerése;- a vízfelhasználókat folyamatosan tájékoztatni kell a szolgáltatással összefüggő feladatokról;- ki kell alakítani a kétirányú kommunikáció módszereit, az eredményes pr tevékenység eszközrendszerét
