A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
1. szekció: ÁRVÍZVÉDELEM - Gere Csaba, FETIKÖVIZIG: A Vásárhelyi tervben foglalt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei víztározók megépítésének következményei
A szabályozások mértéke példátlan európai viszonylatban. Elődeink teljesen új folyót teremtettek. Ezzel együtt a belvízmentes területek aránya is nőtt, mivel kiépítették a belvízelvezető csatornahálózatot is (40 ezer km) A Tisza esése megnőtt: 3,7 cm/km-ről 6 cm/km-re, mélyült a meder, átlagosan 2 méterrel. Az áradások a gátak között így gyorsabban levonultak. (Vermes László: Vízgazdálkodás, 1997) Az egész táj egyhangúvá vált, a vidék ármentes területté alakult, mindenütt a szántóföld vált uralkodóvá. A folyó mentén csökkentek az erdő területek, így ismét erősödött az ár-és belvízveszély. Ezek a folyamatok napjainkban is komoly gondot jelentenek, de annak idején szükség volt a szabályozásra, mivel az egyre növekvő létszámú lakosságot képtelen lett volna eltartani az egykori A vízrendezés hatására hatalmas területek szabadultak fel és váltak a földművelés tervévé. A legeltető állattenyésztést felváltotta a gabonatermesztés. Nőtt a hajózás biztonsága, lehetővé vált, hogy vízi úton szállítsák a nagyobb termés többletét. Könnyebbé vált az út és vasúthálózat kialakítása. A folyószabályozások alatt mintegy közel 3000 km árvízvédelmi töltés épült és 3,520 millió hektár terület mentesült az időszakos vízborítás alól. A Tisza hossza kb. harmadával csökkent. A szabályozások mértéke példátlan európai viszonylatban. Elődeink teljesen új folyót teremtettek. Ezzel együtt a belvízmentes területek aránya is nőtt, mivel kiépítették a belvízelvezető csatornahálózatot is (40 ezer km) A Tisza esése megnőtt: 3,7 cm/km-ről 6 cm/km-re, mélyült a meder, átlagosan 2 méterrel. Az áradások a gátak között így gyorsabban levonultak. (Vermes László: Vízgazdálkodás, 1977) Az egész táj egyhangúvá vált, a vidék ármentes területté alakult, mindenütt a szántóföld vált uralkodóvá. A folyó mentén csökkentek az erdős területek, így ismét erősödött az ár-és belvízveszély. Ezek a folyamatok napjainkban is komoly gondot jelentenek, de annak idején szükség volt a szabályozásra, mivel az egyre növekvő létszámú lakosságot képtelen lett volna eltartani az egykori „mocsárvilág”. Ezen kívül a vidék nem mehetett volna keresztül azon a társadalmi, gazdasági fejlődésen, amit a kedvező agroökológiai feltételek jobb kihasználása teremtett. 8
