A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

1. szekció: ÁRVÍZVÉDELEM - Gere Csaba, FETIKÖVIZIG: A Vásárhelyi tervben foglalt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei víztározók megépítésének következményei

A terv készítője 1846-ban meghalt. Az alig megindult munkát pedig hamarosan leállította az 1848/49. Szabadságharc. Így a munkálatok végül nem Vásárhelyi, hanem Pietro Paleocapa tervei alapján valósultak meg, aminek nem kis része volt a később katasztrófák előidézésében; 113 átvágás helyett így csak 22-t hajtottak végre. (Botári János: A Tisza szabályozása, 1971)

A XIX. század második felének nagy árvizei után az átvágások számát 111-re emelték és 760 km új töltést építettek. Az 1895-ös és 1919-es árvíz után újabb és újabb töltésmagasítást kellett végrehajtani.

II. 4. A Szamos és a Kraszna szabályozása

Hasonló munkálatokat hajtottak végre a Tisza mellékfolyóin is. A Szamos mentén különösen későn és csak keserves tapasztalatok után fogtak hozzá a régi, korszerűtlen gátak megfelelő méretűre való kiépítéséhez. A folyón az idők folyamán 36 átvágást létesítettek, mely hosszát csaknem felére csökkentette. Csak e munkálatok befejezése után kerülhetett sor a töltések korszerűsítésére. A bal parti töltések az Ecsedi-láp lecsapolásával egyidejűleg 1895- től kezdődően, a jobb partiak pedig 1892-1914 között épültek ki.

A Kraszna völgyének ármentesítése szorosan összefügg az Ecsedi-láp lecsapolásával. 66,5 km teljesen új Kraszna medret alakítottak ki. Így a folyó már nem a Szamosba, hanem közvetlenül a Tiszába ömlik. (IhrigDénes: A magyar vízszabályozás története, 1973)

II. 5. Az elmúlt évszázadok munkájának eredménye a Tisza völgyében

A Tisza-völgy életében radikális, máig kiható változást eredményezett a szabályozás. A vízrendezés hatására hatalmas területek szabadultak fel és váltak a földművelés terévé. A legeltető állattenyésztést felváltotta a gabonatermesztés.

Nőtt a hajózás biztonsága, lehetővé vált, hogy vízi úton szállítsák a nagyobb termés többletét. Könnyebbé vált az út és vasúthálózat kialakítása. A folyószabályozások alatt mintegy közel 3000 km árvízvédelmi töltés épült és 3,520 millió hektár terület mentesült az időszakos vízborítás alól. A Tisza hossza kb. harmadával csökkent.

7