A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
1. szekció: ÁRVÍZVÉDELEM - Gere Csaba, FETIKÖVIZIG: A Vásárhelyi tervben foglalt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei víztározók megépítésének következményei
II. 2. Folyószabályozások a török hódoltság után A vízhasználatok és a vízépítés sok évszázados múltja ellenére a török kor pusztulásai, a fejlődés folyamatosságának megszakadása miatt joggal számítják a magyar vízi munkálatok fejlődésének kezdetét általában a XVIII. Század elejétől. A század közepére már ijesztő méreteket öltött a mederben épített malomgátak és a halászati célú rekesztések, tógazdaságok elmocsarasító hatása. Szatmár-megye 1771. Évi jelentési szerint a Szamoson csak a megye területén több mint hatvan vízimalom állott. A vízszabályozás ügyét 1754-ben vitték az országgyűlés elé. (IhrigDénes: A magyar vízszabályozás története, 1973) A tényleges munka 1775-ben indult meg. A malmok nagy részét elbontották, az átvágandó kanyarokat kijelölték, a folyóparti fákat kivágták. De a folyószabályozás befejezése után a meder fenntartását újra elhanyagolták, két évtized után a folyó ismét hajózhatatlanná vált, bedőlt fák, mintegy 125 gátasmalom akadályozta a hajózást és a víz szabad lefolyását. II. 3. Vízi munkálatok a reformkorban A reformkor a vízügyek történetének kiemelkedő fejezete: a feladatok felismerésének, nagyszabású vízi munkálatok megszervezésének és a XIX. század vízügyi programja megfogalmazásának ideje. A korábbi kedvezményezésekhez viszonyítva ebben az időben egyre szélesebb körű, nagyobb hatású vízügyi tevékenységeknek lehetünk tanúi. A munka szervezését, irányítását pedig a kor vezető gazdaságpolitikusa, Széchenyi István veszi kezébe, aki felismerte a vízügyi tevékenységek jelentőségét, feladatait is. Széchenyi állandó, műszaki tanácsadója Vásárhelyi Pál volt, de segítségére volt még Clark Ádám és Sasku Pál is. A Tisza és mellékfolyóinak szabályozása a Tisza völgy lecsapolásának és ármentesítésének hatalmas munkája Vásárhelyi tervei alapján indult meg 1846-ban. A műszaki tervhez tartozó leírás azzal kezdődik, hogy Vásárhelyi a Tiszán felülről lefelé haladva megnevezi azokat a helyeket, ahol a Tisza kiléphet a medréből és részletesen közli azt, hogy a kilépő víz merre veszi az útját. A szabályozási terv készítését hatalmas vízrajzi térképezési munka előzte meg, melyre korábban még egy országban sem volt példa. A munkálatok lényege az volt, hogy a folyók túlzott kanyarulatait átvágták és a folyók két partján árvízvédelmi töltéseket építettek. 6
