A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

1. szekció: ÁRVÍZVÉDELEM - Gere Csaba, FETIKÖVIZIG: A Vásárhelyi tervben foglalt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei víztározók megépítésének következményei

horgászat stb.). Ehhez fel kell térképezni a védeni kívánt értékeket, meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy a folyamatos tározás milyen hatással lenne rájuk nézve.

Dolgozatommal szeretnék rávilágítani arra, hogy az árapasztó szerep mellett a tározók alkalmassá tehetők ökológiai víztározásra, mely ugyanúgy érdekünk, mint az árvízi biztonság növelése.

I. A Vásárhelyi terv időszerűsége

I. 1. A terv közvetlen előzményei

Az ’90-es évek aszályos időszakát követően 1998-tól több igen veszélyes árvíz vonult le a Tiszán, amelyek több szelvényben évente újraírták a maximális vízszintek magasságát. 1998 és 2001 között, 28 hónap alatt négy rendkívüli árhullám követte egymást. 2001. márciusában Tarpa és Tivadar között átszakadt a gát, ezért a Beregben több településről ki kellett menteni a lakosságot. Az elmúlt 7-8 év árvízvédelmi munkálatai mintegy 120 milliárd forintba kerültek. (VITUKI: A Tisza vízrajzi albuma, 2002)

Az árvizek igen kedvezőtlen hatást gyakoroltak a lakosságra, fokozódott a veszélyérzet, és növekedett a biztonság megteremtésének az igénye. A Felső- Tisza vidékén közismert, hogy az év bármely szakaszában kialakulhatnak árvizek. A szélsőségesen változékony vízjárású vízgyűjtő területeken nemcsak a téli hóolvadás, hanem a tavaszi-nyári nagy esőzések is veszélyes áradást okozhatnak.

A tapasztalatok szerint a száraz és nedves évek csoportosan ismétlődnek, de arra nincs garancia, hogy a következő évtizedben szárazabb időszak lesz.

A sorozatos tiszai árvizek rámutattak arra, hogy árvízvédelmi rendszerünk nem felel meg a kor elvárásainak. A probléma megoldására indult meg az a folyamat, melynek eredménye a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése.

I. 2. Kezdeti célkitűzések

A Vásárhelyi Terv eredeti célja a Tisza-völgy árvízvédelmi biztonságának a növelése. De később az eredeti cél mellett olyan törekvések jelentek meg, melyek szorgalmazták a Tisza-mentének infrastrukturális fejlesztését, valamint hogy vegyék figyelembe természetvédelem és tájgazdálkodás szempontjait is.

2