A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

1. szekció: ÁRVÍZVÉDELEM - Gere Csaba, FETIKÖVIZIG: A Vásárhelyi tervben foglalt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei víztározók megépítésének következményei

Fő célkitűzés, hogy az árvíz elleni védekezés a természeti rendszerek fejlesztésével és megelőzésével összehangoltan történjen. Árvízvédelmi szempontból a cél, hogy a Tisza mentén az érvényes mértékadó árvízszinthez képest 1 m-rel magasabban levonuló árvíz szintje 1 m-rel csökkenjen, vagyis a mértékadó árvízszinteknél magasabb vízszint ne alakuljon ki a Tiszán. (Tóth I. János: Környezetszociológiai felmérés a Tisza mentén, 2003)

A tározók feladata tehát a Tisza vízszintjének csökkentése árvíz idején.

I. 3. A Tisza vízjárása

A magyarországi folyóvizeket - megjelenési formájuk és jellegük szerint - két nagy csoportba sorolhatjuk. A magyar medencét mellékfolyóival együtt uraló két nagy folyóra: a Dunára és a Tiszára és a kisebb folyók-, patakok- és vízfolyásokra.

A Tiszát vízjárási szempontból három részre oszthatjuk: Felső, Középső és Alsó Tiszára. A Szamos torkolat feletti felső Tiszán három jellemző árhullám elindulása a valószínű a kora tavaszi, a májusi és az őszi. A Szamos-torkolat alatt amennyiben a két árhullám találkozik, hosszan elnyúló, nagy árvizek lehetségesek.

A Tisza teljes hosszában hordalékot szállít, kanyarog. Folyóvölgyét vízjárási szempontból három részre oszthatjuk: Felső, Középső és Alsó Tiszára. A Szamos torkolat feletti felső Tiszán három jellemző árhullám elindulása a valószínű: a kora tavaszi, a májusi és az őszi. A Szamos-torkolat alatt amennyiben a két árhullám találkozik, hosszan elnyúló, nagy árvizek lehetségesek. (Árvizek adatai, 1959)

A Tisza teljes hosszában hordalékot szállít, kanyarog. Folyóvölgyét - ősállapotban - évenkénti rendszeres tavaszi vízborítás, és a partok feltöltődése jellemzi. A Tiszához hasonló jellegű legtöbb mellékfolyója, így a Szamos és a Kraszna is. (Lászlóffy Woldemár: A Tisza, 1982)

I. 4. Árvizek tartóssága

A Tisza felső szakaszán 5-20 napos az árvízi tartósság, de a folyó középső és alsó szakaszán akár 100 napos is kialakulhatnak. A Szamos és a Kraszna árvizei általában 5-20 napig tartanak. A Tisza árvizeit főként saját vízgyűjtőterületének időjárási viszonyai idézik elő, de azokat a mellékfolyók is döntően befolyásolják. (Vituki: A Tisza, 1976)

3