A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

3. szekció: VÍZBESZERZÉS - dr. Lénárt László, Miskolci Egyetem, Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Tsz: A 2006 júniusában történt miskolci karsztárvíz hidrogeológiai okai

7. ábra. Miskolctapolca felé mutató áramlási irányok a nyíltkarsztban (Függőleges csíkozás: triász mészkő; Böcker T - Vecsernyés Gy, 1983)

A fentebb leírt hatékony csapadékcsoportok hatására az eddigi legmagasabb karsztvízszint (546,32 mBf) jött létre a Bükk hegységben, a Garadna- és a Szinva-völgyben felszíni áradásokkal. (A tapolcai források 76 km2-es vízgyűjtő területére kb. 17 millió m3 csapadék hullott májusban és június elején, aminek mértékére az is rávilágít, hogy a Bükkből történő összes karsztvíztermelés 2005-ben 25,2 millió m3 volt. A miskolctapolcai források áradáskori maximális hozamát 160-170.000 m3 becsültük. 1951-1975 között a maximális hozamot 1966.03.19-én mérték 109 ezer m3/nap értékkel. 2006.05.04-én, a két áradási csúcs közötti időben az ÉKÖVIZIG 117 ezer m3-es vízhozamot mért.)

Ezek a felszín alatti áradások kivédhetetlenek voltak, haváriának tekinthetők, tekintendők. Az opálosodást okozó szennyező anyagnak a felszínről felszín alatt áramló vízbe való kerülése (nyitott víznyelőkön keresztül), ill. a barlangokban lerakódott törmelék felszakadása ilyen magas vízszinteknél, ill. az olyan dinamikus karsztvízszint emelkedésnél, ahol a tetőhelyzetben lévő karsztvízszint maximális emelkedésének mértéke 1,96 m/nap volt, törvényszerű és szintén kivédhetetlen. (Az opálos víz tisztítása viszont megoldható, de drágán.) Az opálosodás és a bakteriális szennyezés között nincs összefüggés, mivel mindkettő különböző közegből származik.

A Miskolctapolcai Vízbázis bakteriális elfertőződése viszont a fekália szennyezőanyagnak az illegális módon a karsztra való vezetése, ill. emberi hanyagság miatt a karsztvízbe való jutása miatt történt. (Nagytömegű potenciális szennyezőanyag található a miskolctapolcai vízgyűjtő egyes részein, így Miskolctapolca több területén, Bükkszentlászló-Tatárárok térségében, Répáshuta-Balla-völgyben, ill. Bükkszentkereszt, Bükkszentlászló és részben Miskolc szennyvízelvezetése is karsztos területen történik. Ezeken a területeken általában nincs külön csapadékvízcsatorna, s a június eleji időszakban a miskolci szennyvíztisztítóba érkező