A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
3. szekció: VÍZBESZERZÉS - Szitka Béláné, Északmagyarországi Regionális Vízművek ZRt., Bagyinszki György, VTK Innosystem, Szalay Miklós, Szalay és Papp Mérnöki Iroda: A Hasznosi tározó és védőterületének hidrológiai felülvizsgálata
- A leolvasás időpontját illető pontatlanság, illetve a leolvasás pontatlansága ilyen kis időtartam alatt is sokat tesz, azonban ez a típusú hiba csak a következő, hasonló lefolyási körülményeket és 86 m3/s hozzáfolyást mutató negyedórás időszakba tolná át a problémát. Mindent összevetve tehát - a rendelkezésre álló feljegyzések alapján - valamennyi korrekciós lehetőség figyelembevételével sem lehet az árhullám csúcsvízhozamát 80 m3/s-nál kisebbnek feltételezni. A csúcsvízhozam akkor adódhatna számottevően kisebbre, ha az 1596 cm-es vízállás nem 17:15-kor, hanem már 16:50-17:00 között bekövetkezett volna. Feltételezhetően az árapasztó nem tudta a tározó vízállásból következő 37-50 m3/s körüli vízszállítást nyújtani. Ha tudta volna, akkor az árhullám csúcsvízhozamára akár 100 m3/s-ot meghaladó vízhozam adódhatna. Az alvízi mérce vízhozamgörbéje szerint az alvíz csatornán (a 300 cm-es vízállásleolvasásnak megfelelő) 26 m3/s körüli vízhozam folyt le. (Megjegyzendő, hogy az alvízi mérce pontos leolvasását lehetetlenné tette a csatornában az energiatörő fogak keltette hullámzás.) Feltehető a kérdés, hogy előrelátóbb üzemeltetéssel kedvezőbb helyzetet lehetett-e volna teremteni az árhullám fogadásához. Tekintettel arra, hogy a csapadék kezdete és az árhullám megérkezése között mintegy 3 óra időkülönbség lehetett, a legelőrelátóbb intézkedés is csak háromórányi fenékürítést, vagyis mintegy 55.000 m3 eltávolítását, azaz 25 cm vízszintcsökkenést érhetett volna el. Három órás időelőnnyel azonban nem reális számolni, hiszen a csapadékesemény kezdeténél általában nem lehet tudni annak valódi mértékét. Távjelzős csapadékmérők esetében is legfeljebb 2-1,5 órás időelőnyt lehetett volna elérni. A vízgyűjtő lefolyási viszonyainak vizsgálata A 2005. április 18-án bekövetkezett, mind volumenében, mind csúcsvízhozamát illetően szélsőségesen nagy árhullám kiváltó csapadéka - noha kétségtelenül jelentős mennyiségű volt, azonban nem volt példa nélküli a tározó életében. Hiszen alig kisebb csapadékok néhány évvel korábban is előfordultak és azok megközelítőleg sem váltottak ki ekkora lefolyást. Ha tehát nem a csapadék nagysága volt az oka, akkor felmerülhet a kérdés, hogy a nyilvánvalóan nagy csapadékintenzitáson kívül nem történtek-e a vízgyűjtőn olyan beavatkozások, amelyek a lefolyásviszonyok módosításával idézték elő azt, hogy a csapadéknak a korábbiaknál nagyobb hányada folyt le. A következőkben ismertetendő vizsgálat célja ezért annak megállapítása, hogy a lefolyásviszonyok tekintetében milyen jellegű és mértékű változások történtek a Kövicses pataknak a Hasznosi tározó feletti vízgyűjtőjén a tározó tervezése, létesítése óta, illetve a közelmúltban. A vízgyűjtő területhasználatainak, a felszín növényborítottságának nyomon követésére három időszakból sikerült térképi információt szerezni. Ezek:- 1957-1963. között lezárt 1:10.000 méretarányú topográfiai térképek, amelynek egyes szelvényeit a Geodéziai és Térképészeti Vállalat készítette 1953 és 1957 között, más szelvényeit az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal Kartográfiai Vállalata készítette 1959-1963. között.- 1987-1991. között a Kartográfiai Vállalat által készített 1:10.000 méretarányú topográfiai térképek.- Az állami erdészet 2006. évi üzemi térképei, a magánerdők tekintetében kiegészítve az 2006. nyarán, jelen munka során végzett területbejárással. 14
