A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

3. szekció: VÍZBESZERZÉS - Csepregi András, Izápy Gábor, Szilágyi Gábor, Hydrosys Kft.: A Tatabányai vízaknák vízminőségének védelme

agyagos védőréteg mindenütt található, ezért a védőidomnak ezeken a felszíni vetületein nincs szükség a területhasználatok korlátozására. Csak a hidrogeológiai „B” zónának van felszíni metszete a Vértes-hegység ÉNy-i részén, Vértessomló térségében.

A XV/C vízbázis körüli depressziós tér alakja, a védőterület mérete és elhelyezkedése egyrészt a karsztvíztárolóban érvényesülő nagy térségi hatások, másrészt az egymástól 5 km- re lévő két vízakna víztermelésének függvénye. A XIV/A vízakna kisebb termelése, vagy leállása esetén a XV/C védőidoma K-i irányban tolódik el, vagy fordítva: a XIV/A akna fokozottabb igénybevétele esetén a XV/C akna védőterülete Ny felé mozdul.

A karsztvíztároló nyomásállapotának regenerálódása a vízbázisok sérülékenységét csökkenti, hiszen a regionális visszatöltődés következtében emelkedő vízszintek hatására az öregségi bányatérségek bezárultak és nyomás alá kerültek, emiatt az öregségi vízkilépések esélye, a karsztvíz szennyeződési lehetősége egyre csökken.

Az elmúlt 10 évben végzett műszaki beavatkozásoknak köszönhetően a kényszer vízemelés megszűnt, és a gondot okozó vaskoncentrációt is sikerült 0,1- 0,2 mg/l között tartani. A vízaknák jelentős mennyiségű, jó minőségű karsztvizet biztosítanak, ami a vízigények várható növekedése esetén is, újabb kutak fúrása nélkül is biztosítani tudja a térség zavartalan vízellátását.

11