A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
3. szekció: VÍZBESZERZÉS - Csepregi András, Izápy Gábor, Szilágyi Gábor, Hydrosys Kft.: A Tatabányai vízaknák vízminőségének védelme
Tatabányai-medence területén a medencét kitöltő vastag eocén-oligocén rétegek miatt a vízaknák vízminőségvédelméhez nincs szükség a területhasználatok korlátozására. A diagnosztikai munkák keretében végzett mérések, fúrások alapján egyértelművé vált, hogy a vízaknák esetében a legnagyobb veszélyt az öregségek jelenthetik, de a szerencsés földtani körülmények mellett, jól tervezett és kivitelezett műszaki megoldásokkal a tatabányai vízaknák biztonságos víztermelése fenntartható. Vízföldtani viszonyok A hegység vízföldtani jellegét a fő tömegét felépítő triász korú karbonátos kőzetek határozzák meg. A triász Fődolomit rideg, pados rétegeire a mikrorepedezettség jellemző, míg a Dachsteini Mészkő a dolomitoknál jobban karsztosodott, ahol a szerkezeti hatások eredményeként kialakuló repedés és törésrendszerek játszanak szerepet a karsztvíz áramlásában. A térség meghatározó vízrendszere a felsőtriász mészkőben és dolomitban tárolt, hidraulikailag regionális kiterjedésű ún. főkarsztvíz. A karsztvíz természetes, bányászat előtti állapotban a Gerecse és Vértes-hegység területén beszivárogva, a többszáz méteres 2
