A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
3. szekció: VÍZBESZERZÉS - dr. Emerita Dulovics Dezsőné, dr. Dulovics Dezső, SZIE YMÉK: A Dunai monitoring összekapcsolása a Szentendrei szigeti vízműkutak monitoringjával
m között változik. Területén négy település: Szigetmonostor, Pócsmegyer, Tahitótfalu és Kisoroszi, továbbá Surány és Horány üdülőterületek helyezkednek el. A Szentendrei sziget területén lévő víztermelés a parti-szűrésű vízbázisokon történik, a termelt víz döntő hányada az utánpótlást biztosító Duna szűrleményéből származik, míg a háttér irányából származó víz aránya 0,8-22,4%, a vízállásoktól függően. Könnyű belátni, hogy a Duna vízminősége, az esetlegesen ott levonuló szennyezőanyag-hullámok a kutak vízminőségét befolyásolhatják. A sziget árvízi védelméért a Közép- Duna-völgyi Környezet-, Természetvédelmi és Vízügyi igazgatóság felel. Az árvizek okozhatnak szennyezőanyag hullámokat. A Szentendrei szigeti vízbázisok a Fővárosi Vízművek ZRt víztermelésének cca. 60 %-át adják, kiváló minőségben. A parti-szűrésű víz kitermelése a pleisztocén-kori kavicsrétegekből történik. A teraszkavicsot fedő néhány méter vastagságú laza üledékek jó és közepes vízáteresztőképessége miatt (futóhomok, öntéshomok, homokliszt, stb.) bármilyen, a vízzel együttmozgó szennyeződés könnyen lejut a talajvízbe, majd a víz áramlásával továbbterjed. A vízadó réteg tehát könnyen elszennyeződhet, a felszíni szennyeződésekre érzékeny. A szigeti vízkészletek védelmét jelenleg a Fővárosi vízművek ZRt tulajdonában, illetve a Környezet- Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok kezelésében levő külső és belső védőterületek jelentik, ahol biztosított a szennyezésmentes területhasználat. A 123/1997 (VII.18) Korm. számú rendeletben előírt elérési idők alapján meghatározták a vízbázisok védőterületeit: • belső védőterület- 20 napos elérési idő, • külső védőterület- 180 napos elérési idő, • „A” hidrogeológiai védőterület- 5 éves elérési idő, • „B” hidrogeológiai védőterület 50 éves elérési idő, mely magába foglalja a Szentendrei sziget teljes területét. A vízbázis területén figyelő-kutak képezik a monitoring hálózatot. Ugyanakkor rendszeresen észlelik a termelő kutak vízminőségét is, ami szintén bevonható a monitoring rendszerbe. Ezek egy részét már korábban, más részét a szennyező-források felmérése és a figyelő-kutak vizsgálati eredményeinek értékelése alapján telepítették. A vízbeszerző védőterületen a pontszerű és diffúz szennyező-források feltérképezése során az alábbi megállapítások tehetők. A területen a pontszerű szennyeződéseket a települési és ipari területeken folyó környezetszennyező tevékenység okozhatja, elsősorban a csatornázás és a kommunális hulladékkezelés hiánya következtében. Az 1. táblázatban a csatornázásra vonatkozó 2007. évi adatgyűjtésünk eredményét mutatjuk be, a 2006. évi adatokkal. A környezeti állapot javításának alapja, a magas-szintű infrastruktúrális ellátás. A vízbázisok védettségéhez nagymértékben hozzájárul a települési környezet tisztasága, a csapadékgazdálkodás, a szennyvíz-elvezetés, a kommunális hulladékkezelés és a rendkívüli szennyezések elhárításával kapcsolatos feladatok teljesítésének szintje. Bár a táblázat nem igazolja a csatornázás teljes körűvé válását, a szennyvízelvezetési és - tisztítási program következtében megépített közcsatorna hálózat a szennyvízelvezetés lehetőségét megteremtette. A közüzemi csatornahálózattal összegyűjtött szennyvíz a szentendrei szennyvíztisztító telepre kerül. 2
