A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
3. szekció: VÍZBESZERZÉS - dr. Emerita Dulovics Dezsőné, dr. Dulovics Dezső, SZIE YMÉK: A Dunai monitoring összekapcsolása a Szentendrei szigeti vízműkutak monitoringjával
1. táblázat. A szigeti települések lakásainak szennyvíz-csatorna ellátottsága Település Lakásszám ** db. Csatorna bekötéssel ellátott lakásszám ** db. Csatornázott lakás % Szigetmonostor * 700 324 46 Pócsmegyer * 600 130 22 Kisoroszi 412 327 79 Tótfalu (Tahitótfalu szigetre eső része) 998 (ivóvízzel ellátott lakás ) 729 73 Megjegyzések: * Pócsmegyer - Surány és Szigetmonostor - Horány üdülőhelyeken állami támogatás hiányában nem épült ki a közüzemi szennyvízcsatorna hálózat. A táblázat adatai így a települések üdülőterület nélküli részére vonatkoznak. ** A lakásszám adatokat a települési Önkormányzatok Polgármesteri Hivatalainak szíves szóbeli közlése, a csatorna bekötéssel ellátott lakások számát a DmRV adatszolgáltatása alapján közöljük, és megjegyezzük, hogy az Önkormányzatok mindegyike a lakóterületekre 100 %-os szennyvízcsatorna ellátottságot adott meg. Az Önkormányzatok Polgármesteri Hivatalainak tájékoztatása szerint ipari tevékenység nem folyik a szigeten. A sziget településeiről a kommunális hulladékot szerződés szerint az OTTO nevű vállalkozás szállítja el a szigeten kívülre, ahol rendezett lerakásra kerül. Megjegyzendő, hogy a már épülő, és a sziget lakói által sokszor vitatott, É-i M0 híd pillérei a tervek szerint érintik a vízbázis területét. Ez a É-i Duna-híd 1,8 km hosszú, lehajtó nem épül éppen a vízbázis védelme érdekében. Környezetvédelmi engedéllyel rendelkezik, mégis potenciális szennyező-forrásként célszerű figyelemmel kísérni, mivel az autópályáról lefolyó csapadékvizet a környező területekre levezetik és onnan a talajfelszínről beszivárog. Itt említjük meg, hogy a csapadékvízzel való gazdálkodás a tisztítást nem igénylő csapadékvízzel kívánatos lenne, ugyanakkor a szennyezett és tisztítást igénylő csapadéklefolyás kezeléséről gondoskodni kellene. A diffúz szennyeződések sorában a mezőgazdasági tevékenység képezte vizsgálatunk tárgyát. A lejátszódó szerkezetváltás, a tulajdonviszonyokban bekövetkezett alapvető változások a szántóföldi termelésből származó szennyező hatások jellegét is módosította. Az elaprózódó birtokméret maga után vonta a szennyező hatások koncentrációjának csökkenését és támadáspontjának elaprózódását is. Megállapíthatjuk, hogy a mezőgazdasági tevékenység környezeti hatásai kevésbé ellenőrizhetők (pl. öntözés, trágya- és növény-védőszer tárolás). A Szentendrei szigeten a tápanyag-gazdálkodás tendenciája az országos helyzetképpel megegyezik, a felhasznált N kiadagolás csökkent és a szerves trágya felhasználás nagyon csekély, az általános termesztési színvonal egybehangzó vélemények alapján nagyon alacsony. Hasonló folyamat ment végbe a növény-védőszerek alkalmazása területén is, ami a diffúz szennyezés mennyiségi paramétereit csökkentette, kedvezőtlenül alakult azonban a felhasznált hatóanyag megválasztása és az alkalmazás szabályainak be nem tartása. A Fővárosi Vízművek ZRt. Tulajdonában lévő külső védőterületen védelmi célú gyep, illetve erdőállománnyal biztosítja a szennyezés-mentességet. Kívánatos volna a külső védőterületen - ahol nem a FVM ZRt a tulajdonos - a szántóföldi hasznosítás esetén 3
