A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Várallyay György, MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet: Szélsőséges időjárási helyzetek ökológiai, talaj-vízgazdálkodási hatásai és azok mérséklési lehetőségei

A két térkép összevetése alapján megállapítható, hogy a két feltétel együtt csak meglehetősen kis területen adott, pl. a Kisalföldön. A hegy- és dombvidékek, valamint a löszhátak jó minőségű talajvize általában mélyen helyezkedik el, ahonnan a gyökérzónába irányuló kapilláris transzport többnyire jelentéktelen, ha van egyáltalán (11. ábra). Az Alföld hidromorf talajai alatt elhelyezkedő talajvizek ugyanakkor általában nagy sótartalmúak és kedvezőtlen ionösszetételűek (12. ábra). Az ezekből származó kapilláris oldattranszport ezért kedvezőtlen, hisz a vízzel együtt sókat is szállít a gyökérzónába, sófelhalmozódást, másodlagos szikesedési folyamatokat eredményezve.

Egy - hetvenes évekből származó - akadémiai felmérés megállapítása szerint: a jó minőségű talajvízből kapillárisan a talajvízszint feletti talajrétegekbe jutó víz mennyisége Magyarország teljes öntözési kapacitásának két-háromszorosa.

Mindezek alapján megeállapítható, hogy távolról sem mindegy, hogy ez a hatalmas potenciális talajnedvesség-tározótér hogy töltődik fel, milyen mértékben telítődik, és miként hasznosul, illetve hasznosítható (Várallyay, 1999, 2004).

Az ingadozó szintű talajvízből a talajvízszint feletti rétegezett talajszelvénybe jutó víz (illetve a vele szállított oldható komponensek) mennyiségének meghatározására négylépcsős számítógépes modellt dolgoztunk ki és alkalmaztunk eredményesen a növények jó minőségű talajvízből történő csapadék-kiegészítő vízellátását biztosító „optimális talajvízszint”, ill. „optimális talajvíz-dinamika”, valamint a gyenge minőségű (nagy sótartalmú és kedvezőtlen ionösszetételű) talajvízből történő másodlagos só-felhalmozódást és szikesedést megelőző „kritikus talajvízszint”, ill. „kritikus talajvíz-dinamika” számítására. Előbbit a BősNagymaros Vízlépcső, utóbbit a Kiskörei Vízlépcső és Öntözőrendszer környezeti hatástanulmányainak elkészítésénél használtuk eredményesen.

14. ábra. Magyarországi talajok vízháztartás típusai

1. Erős felszíni lefolyás típusa. 2. Erős, lefelé irányuló vízmozgás típusa. 3. Mérsékelt lefelé irányuló vízmozgás típusa. 4. Egyensúlyi vízmérleg típusa. 5. „Áteresztő” típus. 6. Felfelé irányuló vízmozgás típusa. 7. Szélsőséges vízháztartás típusa. 8. Sekély fedőréteg miatt szélsőséges vízháztartás típusa. 9. Felszíni vízfolyások hatása alatt álló vízháztartás típusa. 10. Rendszeres felszíni vízborítás típusa.

11. Erdőterületek