A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Várallyay György, MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet: Szélsőséges időjárási helyzetek ökológiai, talaj-vízgazdálkodási hatásai és azok mérséklési lehetőségei
A talaj vízháztartásának jellemzői és anyagforgalmi összefüggései A talaj vízgazdálkodási tulajdonságai tulajdonképpen csak potenciális lehetőségek, amelyek víz tényleges jelenléte nélkül is léteznek. A talaj vízháztartása azonban már tényleges talaj-víz-növény-felszín közeli légkör összefüggéseket tükröz. A talaj vízháztartási típusainak meghatározásánál a nedvességforgalom 13. ábrán bemutatott tényezőit értékeltük (Várallyay, 1985). Ezek alapján Magyarország talajait 11 vízháztartási típusba és 13 anyagforgalmi kategóriába soroltuk, s megszerkesztettük e kategóriák 1:500 000 méretarányú térképeit. A vízháztartási típusok térkép egyszerűsített vázlatát a 14. ábrán mutatjuk be (Várallyay, 1985). A típusok közül az 1. és 2. gyakorlatilag teljesen, a 3. és 11. nagyrészt, a 8. részben Magyarország hegy- és dombvidéki területein fordul elő, a többi a gyengébben tagolt felszínű dombvidékekre, valamint a többé-kevésbé sík felszínű alföldi területekre jellemző. Magyarországon a talajok vízháztartása nagyon szorosan kapcsolódik azok anyagforgalmához, ami pedig meghatározó jelentőségű a különböző talajtulajdonságok (tulajdonság-együttesek) kialakulása, ill. a talaj sokoldalú funkcióinak „működése” szempontjából. A talajok vízháztartásának és anyagforgalmának összefüggéseit foglaltuk össze a 2. táblázatban (Várallyay, 1985). A talaj vízháztartás-szabályozása, mint környezetvédelmi beavatkozás A talaj zavartalan funkcióit biztosító vízháztartás-szabályozási beavatkozások egyaránt azt célozzák, hogy:- a felszínre jutó víz minél nagyobb hányada jusson a talajba (felszíni lefolyás és párolgás csökkentése);- a talajba jutó víz minél nagyobb hányada tározódjon a talajban (vízraktározó képesség növelése, „szivárgási veszteségek” csökkentése);- a talajban tározott víz minél nagyobb hányada váljon a termesztett növények által hasznosíthatóvá. Ezek legfontosabb lehetőségeit foglaltuk össze - nagyon leegyszerűsítve - a 3. táblázatban, bemutatva, hogy a talaj vízháztartási beavatkozások túlnyomó része egyben hatékony környezetvédelmi intézkedés is (Csete & Várallyay, 2004; Antal et al., 2000; Várallyay, 2003).
