A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Marosi Gertrúd, KÖDUKÖVIZIG: 2006. évi belvízhelyzet a Közép-dunántúlon
Belvízvédelmi szakasz neve, száma Mértékadónak tekintett év Maximális elöntés az adott évben (ha) Szivattyútelepi átemelés az adott évben (em3) Maximális elöntés 2006-ban (ha) Szivattyútelepi átemelés az 2006-ban (em3) 04. 01. Szekszárd-Bátai 1970 4.014 21.836 570 22.576,1 04. 02. BölcskeBogyiszlói 1970 1.192004. 03. Adony-Ercsi 1998 250 589,62 0 496,9 04. 04. Szekszárd- Simontornyai 1963 7.068004.05. Cece-Ősi 1963 13.00611504. 06. Tolnanémedi- Dombóvár 1999 10.000952Fenti táblázat alapján egyértelműen látható, hogy bár a szivattyútelepek átemelése meghaladta, vagy megközelítette a mértékadó években átemelt vízmennyiségeket, de az elöntések nagysága jóval alatta maradt, az addig kialakult maximális értéknek. A tavalyi év belvize tehát - bár hosszan elhúzódott, és jelentős munkával, illetve egy dunai és tiszai árvízvédekezéssel együtt járt - mégsem volt kiemelkedő az elmúlt évtizedek jelentős belvizes időszakaihoz képest. A 2006. évi belvízvédekezés fontosabb mozzanatai A 008. Sió-Nádor-Kapos belvízrendszeren a problémát a balatoni vízeresztés, illetve a Kaposon és a Nádor csatornán ezzel egy időben levonuló árhullámok jelentették. A Nádor völgyben a külvízgyűjtőről érkező nagy vízmennyiség okozott problémát. A Veszprémi Séd és a Gaja patak vízgyűjtőjén a december végén hullott hó a január első napjaiban esett eső következtében gyorsan elolvadt, így mindkét vízfolyáson árhullámok indultak el, amelyek következtében a Nádor csatorna vízmércéin I fokot meghaladó, és intenzíven emelkedő vízállások alakultak ki. A védelmi szakasz alsó részein a Velencei- tó magas vízszintje miatt elrendelt vízeresztés is problémát okozott. A helyzetet tovább nehezítette, hogy a Nádor csatorna torkolati szakaszán a balatoni vízeresztés miatt kialakult magas Sió vízszintek visszaduzzasztották a csatornát. A Nádor három részvízgyűjtőjéből csak kettőn van mód vízvisszatartása bizonyos keretek között. A Gaja patak felső vízgyűjtőjén található Fehérvárcsurgói tározó magas vízszintje szeles időben különösen nagy problémát jelent, mert a nyugati oldal partmegerősítése alatt a talajt már kikezdték a hullámok, így annak stabilitása erősen lecsökkent. A tavaly január eleji esőzések következtében a tározó vízszintje jelentősen megnőtt, így a part védelme érdekében mielőbb szükség volt a vízszint apasztására. A Dinnyés-Kajtori csatorna vízgyűjtőjén a Velencei-tó magas vízállása a part mentén fekvő
