A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)
2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Marosi Gertrúd, KÖDUKÖVIZIG: 2006. évi belvízhelyzet a Közép-dunántúlon
A Bátai zsilipnél két szivattyútelep található, összesen 5,0 m3/s kapacitással. A Báta I. szivattyútelep 1896-ban épült, fagázas üzemű. Jelenleg - szükség esetén - a Báta II. szivattyútelep mellett rásegítő lehetőségként jöhet számításba, mivel üzembe helyezése nehézkes, hosszas előkészületeket igényel. Báta II. jelenleg 3,5 m3/s átemelő kapacitással rendelkezik, de a lehetőség a bővítésre, további gépegységek beszerelésére adott. A védelmi szakaszon többször próbálkoztak a külvizek kizárásával, de erre a mai napig nem született megnyugtató megoldás. Ez azért jelent problémát, mert a Szekszárd-Bátai főcsatorna befogadója a Szekszárdi-dombság keleti lejtőiről érkező vizeknek, melyek jelentős mennyiségű hordalékot szállítanak a befogadóba, ezért a főcsatorna mindig jelentős feliszapolódással küzd. A 04. 02. Bölcske-Bogyiszló védelmi szakasz 6 öblözetre tagozódik a lokalizációs töltések, illetve a terepi adottságok miatt. Az öblözetek közül 3 van egymással közvetlen kapcsolatban, a többi önálló egységet alkot. A védelmi szakasz befogadója a Duna, illetve jobb parti mellékfolyója, a Sió. A 3 öblözet összefüggő rendszere a holtágakon keresztül van egymással kapcsolatban. Ezen a védelmi szakaszon a szintén jelentős nagyságrendű külvízgyűjtő terület vizeit a belvízvédelmi szakaszon található négy Holt-Dunában lehet tározni. A rendszer nagy előnye, hogy szinte minden műtárgya reverzibilis, így a rendszerben jelentős mennyiségű vizet lehet átkormányozni egyik holtágból a másikba, illetve átemelni a Dunába, vagy a Sióba. A 04. 03. Adony-Ecsi belvízvédelmi szakaszt a lokalizációs töltések 3 részre osztják. A legjelentősebb ezek közül a déli, Adonyi öblözet. Fő befogadója az Adonyi főcsatorna, amelybe az öblözetben található mellékcsatornák torkollanak. A főcsatorna és az árvízvédelmi töltés keresztezésébe 1969-ben szivattyútelep épült. A főcsatorna felső szakaszán halastavakat létesítettek. Az öblözet északi határán éri el a Dunát az Északi övcsatorna, amely a külvizeket szállítja a befogadóba. Az övcsatorna felső szakaszán található a Cikolai V. tó, amely külvíztározóként funkcionál. Az övcsatorna északi töltése lokalizációs töltés. Az Iváncsai és az Ercsi öblözet víztelenítését társulati és volt „üzemi” csatornák oldják meg. A két öblözet közti határt a Váli víz I. rendű árvízvédelmi töltése jelenti. Adony-Ercsiben a XIX. századi vízrendezési munkák során megvalósították azt, amit a Szekszárd-Bátai öblözetben nem sikerült, azaz a külvizeket két övcsatorna segítségével elválasztották a belvizektől. Az, hogy ezek a munkák ezen a területen elkészültek, valószínűleg annak köszönhetők, hogy itt a rendezési munkákat a Zichy család finanszírozta és kezdeményezte, nem pedig a későbbiek során megalakult társulat. A 04. 04. Szekszárd-Simontornyai és a 04. 05. Cece-Ősi belvízvédelmi szakasz a Nádor csatorna fennsíki jellegű védelmi szakaszát jelöli ki. A védelmi szakasz két része bontását közigazgatási szempontok indokolták. A 04. 04. védelmi szakasz területe kicsi, de mint külvízgyűjtő, a teljes 04. 05. szakasz, és annak dombvidéki külvízgyűjtője is terheli. Probléma akkor jelentkezik, ha a befogadó Sió magas vízszintje visszaduzzaszt a csatornába, és a felső vízgyűjtőről is jelentős árhullám érkezik. Ezen a szakaszon a Nádor alsó 16,6 km szakaszán a csatorna mellett I. rendű árvízvédelmi töltés húzódik. A 04. 05. védelmi szakaszhoz jelentős nagyságú dombvidéki vízgyűjtő területek kapcsolódnak. Ezen a szakaszon torkollik a Nádorba a Keleti-Bakony vizeit szállító
