A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

2. szekció: TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - Marosi Gertrúd, KÖDUKÖVIZIG: 2006. évi belvízhelyzet a Közép-dunántúlon

A 2006. ÉV BELVIZEI A KÖZÉP-DUNÁNTÚLON

MAROSI GERTRÚD KÖDU KÖVIZIG

A Közép-Dunántúl belvízrendszereinek sajátosságai

Működési területünkön 6 védelmi szakaszunk van, amelyet négy belvízrendszer foglal magába. A belvizek vizsgálata során érdemes a négy belvízrendszert külön-külön vizsgálni, mivel földrajzi elhelyezkedésük miatt jelentős eltérések mutatkoznak a belvizek kialakulásának okaiban.

A Duna menti belvízrendszerek (010. Adony-Ercsi, 011. Bölcske-Bogyiszló, 012. Szekszárd- Báta) mélyártéri öblözetek, a belvizek kialakulása a terület hidrometeorológiai viszonyain túl nagyban függ a Duna vízjárásától. A negyedik belvízrendszer a Sió-Nádor-Kapos völgyét foglalja magába (008. Sió-Nádor-Kapos), amelyen külön-külön is bármikor kialakulhat árhullám. Amennyiben a Balaton magas vízszintje szükségessé teszi a Siófoki zsilip nyitását, és a vízeresztést, akkor az mindhárom belvízvédelmi szakaszunkat érinti. A kialakuló belvízprobléma nagysága függ azonban az érintett vízfolyás külvízgyűjtőjének meteorológiai helyzetétől is. Minden védelmi szakaszunk rendezése során más-más elveket tartottak szem előtt, de mindegyik esetében elmondható, hogy a belvízgyűjtőt jelentős külvízgyűjtő területről érkező többletvizek terhelik.

Belvízvédelmi szakasz neve, száma

Belvízgyűjtő km2

Külvízgyűjtő km2

A külvízgyűjtő a belvízgyűjtő %-ban

04. 01.

Szekszárd-Bátai

250

165

66

04. 02.

Bölcske-Bogyiszlói

237,6

224

94

04. 03.

Adony-Ercsi

48

274

571

04. 04.

Szekszárd-Simontornyai

89

3449

3875

04. 05. Cece-Ősi

155

2661

1717

04. 06.

Tolnanémedi-Dombóvár

72

3128

4344

Összesen:

851,6

9901

1163

A 04. 01. Szekszárd-Bátai védelmi szakasz főbefogadója a Szekszárd-Bátai főcsatorna, amely a Báta térségében torkollik a Dunába. Régi holtmedrek felhasználásával alakult ki a jelenlegi nyomvonala, amely a terület legmélyebb részén fekszik. A belvízvédelmi szakasz másik fontos csatornája a Kis-Duna csatorna, amely a Lankóci szivattyútelepnél éri el az árvízvédelmi töltést. Itt gravitációs kivezetés nincs, az érkező vízmennyiséget csak szivattyúzással lehet a befogadóba átemelni. A két csatornát a Dárfoki csatorna köti össze, amelyen keresztül vizet lehet átkormányozni a Szekszárd-Bátai főcsatorna vízrendszeréből a Kis-Dunába. A szükséges eséskülönbség előállítását a Dárfoki csatorna kitorkollása alatt található Sárpilisi tűsgáttal lehet biztosítani.